Jelentős összegbe kerül a téli hónapokban a fűtés azoknak a háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek saját hőközponttal, így a városi távhőszolgáltatótól függnek –emelte ki csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a Versenytanács.
2014. november 27., 15:032014. november 27., 15:03
A bukaresti hivatal arra is rámutatott, hogy hatalmas a különbség az egyes régiókban felszámolt gigakalóriánkénti ár között, az érték pedig éppen azokban a térségekben magasabb, ahol hidegebb van, illetve hosszabb ideig tart a hideg idény.
A Versenytanács beszámolója szerint a háztartások – átlépve a 10 százalékos pszichológiai határt – jövedelmüknek átlagosan 12 százalékát fogják ebben a téli idényben távhőre költeni, egyes városokban pedig ez az érték a 14–15 százalékot is elérheti.
A bukaresti intézmény illetékesei szerint annak érdekében, hogy a lakosság fizetni tudja a távhő értékét, a helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kellene, hogy a gigakalóriánkénti ár a lehetőleg ne haladja meg az országos átlagot, ellenkező esetében ugyanis a fogyasztók kénytelenek lesznek állami fűtéspótlékot igényelni.
„A támogatás rendkívüli mértékben terheli az államkasszát, amelyből évente mintegy félmilliárd eurót költenek szubvencióra. Ez az összeg tulajdonképpen a távhőszolgáltatók távolról sem hatékony tevékenységének az eredménye” – olvasható a Versenytanács jelentésében.
A távhő árát minden településen a helyi önkormányzat határozza meg. A fűtésért a legkevesebbet – gigakalóriánként 86–154 lejt – Aradon, Cernavodában, Vasluiban, Tulceán és Bákóban kell fizetniük a lakosoknak, míg a távhő Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Resicabányán, Konstancán és Brăilán kerül a legtöbbe – gigakalóriánként 311–387 lejbe.
A Versenytanács szerint a „rosszul működő, környezetszennyező, alulfinanszírozott és jelentős veszteséget termelő” romániai fűtésrendszert első lépésben úgy lehetne jobbá tenni, ha megszüntetnék „a monopolhelyzetben lévő helyi cégeket”, a távhőszolgáltatást pedig magáncégekre vagy az állami és magánszféra együttműködéséből létrejövő társaságokra kellene bízni, illetve tisztességes versenyhelyzetet kellene biztosítani.
Amint arról beszámoltunk, nemrég az is felmerült, hogy január elsejétől közel 40 százalékkal drágul a távhő. A hét elején az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) hívta fel a figyelmet arra, hogy mivel jövő évtől liberalizálják az ipari fogyasztók számára a földgáz árát, a hőerőműveknek és a városi szolgáltatóknak is többet kell majd fizetniük a gázért, a pluszösszeggel pedig vélhetően ügyfeleiket terhelik.
A kormány az Európai Bizottság segítségét kérte, amely írásos beleegyezését adta, hogy a távhőszolgáltatók számára ne emelkedjen januártól a földgáz ára. A továbbiakban a kabinetnek kell ezzel kapcsolatban sürgősségi rendeletet elfogadnia, amelyre az ígéretek szerint jövő héten sort kerítenek, így a városi rendszertől függő lakosoknak nem kell a fűtés drasztikus drágulásától tartaniuk.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!