Jelentős összegbe kerül a téli hónapokban a fűtés azoknak a háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek saját hőközponttal, így a városi távhőszolgáltatótól függnek –emelte ki csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a Versenytanács.
2014. november 27., 15:032014. november 27., 15:03
A bukaresti hivatal arra is rámutatott, hogy hatalmas a különbség az egyes régiókban felszámolt gigakalóriánkénti ár között, az érték pedig éppen azokban a térségekben magasabb, ahol hidegebb van, illetve hosszabb ideig tart a hideg idény.
A Versenytanács beszámolója szerint a háztartások – átlépve a 10 százalékos pszichológiai határt – jövedelmüknek átlagosan 12 százalékát fogják ebben a téli idényben távhőre költeni, egyes városokban pedig ez az érték a 14–15 százalékot is elérheti.
A bukaresti intézmény illetékesei szerint annak érdekében, hogy a lakosság fizetni tudja a távhő értékét, a helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kellene, hogy a gigakalóriánkénti ár a lehetőleg ne haladja meg az országos átlagot, ellenkező esetében ugyanis a fogyasztók kénytelenek lesznek állami fűtéspótlékot igényelni.
„A támogatás rendkívüli mértékben terheli az államkasszát, amelyből évente mintegy félmilliárd eurót költenek szubvencióra. Ez az összeg tulajdonképpen a távhőszolgáltatók távolról sem hatékony tevékenységének az eredménye” – olvasható a Versenytanács jelentésében.
A távhő árát minden településen a helyi önkormányzat határozza meg. A fűtésért a legkevesebbet – gigakalóriánként 86–154 lejt – Aradon, Cernavodában, Vasluiban, Tulceán és Bákóban kell fizetniük a lakosoknak, míg a távhő Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Resicabányán, Konstancán és Brăilán kerül a legtöbbe – gigakalóriánként 311–387 lejbe.
A Versenytanács szerint a „rosszul működő, környezetszennyező, alulfinanszírozott és jelentős veszteséget termelő” romániai fűtésrendszert első lépésben úgy lehetne jobbá tenni, ha megszüntetnék „a monopolhelyzetben lévő helyi cégeket”, a távhőszolgáltatást pedig magáncégekre vagy az állami és magánszféra együttműködéséből létrejövő társaságokra kellene bízni, illetve tisztességes versenyhelyzetet kellene biztosítani.
Amint arról beszámoltunk, nemrég az is felmerült, hogy január elsejétől közel 40 százalékkal drágul a távhő. A hét elején az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) hívta fel a figyelmet arra, hogy mivel jövő évtől liberalizálják az ipari fogyasztók számára a földgáz árát, a hőerőműveknek és a városi szolgáltatóknak is többet kell majd fizetniük a gázért, a pluszösszeggel pedig vélhetően ügyfeleiket terhelik.
A kormány az Európai Bizottság segítségét kérte, amely írásos beleegyezését adta, hogy a távhőszolgáltatók számára ne emelkedjen januártól a földgáz ára. A továbbiakban a kabinetnek kell ezzel kapcsolatban sürgősségi rendeletet elfogadnia, amelyre az ígéretek szerint jövő héten sort kerítenek, így a városi rendszertől függő lakosoknak nem kell a fűtés drasztikus drágulásától tartaniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!