Jelentős összegbe kerül a téli hónapokban a fűtés azoknak a háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek saját hőközponttal, így a városi távhőszolgáltatótól függnek –emelte ki csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a Versenytanács.
2014. november 27., 15:032014. november 27., 15:03
A bukaresti hivatal arra is rámutatott, hogy hatalmas a különbség az egyes régiókban felszámolt gigakalóriánkénti ár között, az érték pedig éppen azokban a térségekben magasabb, ahol hidegebb van, illetve hosszabb ideig tart a hideg idény.
A Versenytanács beszámolója szerint a háztartások – átlépve a 10 százalékos pszichológiai határt – jövedelmüknek átlagosan 12 százalékát fogják ebben a téli idényben távhőre költeni, egyes városokban pedig ez az érték a 14–15 százalékot is elérheti.
A bukaresti intézmény illetékesei szerint annak érdekében, hogy a lakosság fizetni tudja a távhő értékét, a helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kellene, hogy a gigakalóriánkénti ár a lehetőleg ne haladja meg az országos átlagot, ellenkező esetében ugyanis a fogyasztók kénytelenek lesznek állami fűtéspótlékot igényelni.
„A támogatás rendkívüli mértékben terheli az államkasszát, amelyből évente mintegy félmilliárd eurót költenek szubvencióra. Ez az összeg tulajdonképpen a távhőszolgáltatók távolról sem hatékony tevékenységének az eredménye” – olvasható a Versenytanács jelentésében.
A távhő árát minden településen a helyi önkormányzat határozza meg. A fűtésért a legkevesebbet – gigakalóriánként 86–154 lejt – Aradon, Cernavodában, Vasluiban, Tulceán és Bákóban kell fizetniük a lakosoknak, míg a távhő Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Resicabányán, Konstancán és Brăilán kerül a legtöbbe – gigakalóriánként 311–387 lejbe.
A Versenytanács szerint a „rosszul működő, környezetszennyező, alulfinanszírozott és jelentős veszteséget termelő” romániai fűtésrendszert első lépésben úgy lehetne jobbá tenni, ha megszüntetnék „a monopolhelyzetben lévő helyi cégeket”, a távhőszolgáltatást pedig magáncégekre vagy az állami és magánszféra együttműködéséből létrejövő társaságokra kellene bízni, illetve tisztességes versenyhelyzetet kellene biztosítani.
Amint arról beszámoltunk, nemrég az is felmerült, hogy január elsejétől közel 40 százalékkal drágul a távhő. A hét elején az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) hívta fel a figyelmet arra, hogy mivel jövő évtől liberalizálják az ipari fogyasztók számára a földgáz árát, a hőerőműveknek és a városi szolgáltatóknak is többet kell majd fizetniük a gázért, a pluszösszeggel pedig vélhetően ügyfeleiket terhelik.
A kormány az Európai Bizottság segítségét kérte, amely írásos beleegyezését adta, hogy a távhőszolgáltatók számára ne emelkedjen januártól a földgáz ára. A továbbiakban a kabinetnek kell ezzel kapcsolatban sürgősségi rendeletet elfogadnia, amelyre az ígéretek szerint jövő héten sort kerítenek, így a városi rendszertől függő lakosoknak nem kell a fűtés drasztikus drágulásától tartaniuk.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!