Jelentős összegbe kerül a téli hónapokban a fűtés azoknak a háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek saját hőközponttal, így a városi távhőszolgáltatótól függnek –emelte ki csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a Versenytanács.
2014. november 27., 15:032014. november 27., 15:03
A bukaresti hivatal arra is rámutatott, hogy hatalmas a különbség az egyes régiókban felszámolt gigakalóriánkénti ár között, az érték pedig éppen azokban a térségekben magasabb, ahol hidegebb van, illetve hosszabb ideig tart a hideg idény.
A Versenytanács beszámolója szerint a háztartások – átlépve a 10 százalékos pszichológiai határt – jövedelmüknek átlagosan 12 százalékát fogják ebben a téli idényben távhőre költeni, egyes városokban pedig ez az érték a 14–15 százalékot is elérheti.
A bukaresti intézmény illetékesei szerint annak érdekében, hogy a lakosság fizetni tudja a távhő értékét, a helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kellene, hogy a gigakalóriánkénti ár a lehetőleg ne haladja meg az országos átlagot, ellenkező esetében ugyanis a fogyasztók kénytelenek lesznek állami fűtéspótlékot igényelni.
„A támogatás rendkívüli mértékben terheli az államkasszát, amelyből évente mintegy félmilliárd eurót költenek szubvencióra. Ez az összeg tulajdonképpen a távhőszolgáltatók távolról sem hatékony tevékenységének az eredménye” – olvasható a Versenytanács jelentésében.
A távhő árát minden településen a helyi önkormányzat határozza meg. A fűtésért a legkevesebbet – gigakalóriánként 86–154 lejt – Aradon, Cernavodában, Vasluiban, Tulceán és Bákóban kell fizetniük a lakosoknak, míg a távhő Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Resicabányán, Konstancán és Brăilán kerül a legtöbbe – gigakalóriánként 311–387 lejbe.
A Versenytanács szerint a „rosszul működő, környezetszennyező, alulfinanszírozott és jelentős veszteséget termelő” romániai fűtésrendszert első lépésben úgy lehetne jobbá tenni, ha megszüntetnék „a monopolhelyzetben lévő helyi cégeket”, a távhőszolgáltatást pedig magáncégekre vagy az állami és magánszféra együttműködéséből létrejövő társaságokra kellene bízni, illetve tisztességes versenyhelyzetet kellene biztosítani.
Amint arról beszámoltunk, nemrég az is felmerült, hogy január elsejétől közel 40 százalékkal drágul a távhő. A hét elején az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) hívta fel a figyelmet arra, hogy mivel jövő évtől liberalizálják az ipari fogyasztók számára a földgáz árát, a hőerőműveknek és a városi szolgáltatóknak is többet kell majd fizetniük a gázért, a pluszösszeggel pedig vélhetően ügyfeleiket terhelik.
A kormány az Európai Bizottság segítségét kérte, amely írásos beleegyezését adta, hogy a távhőszolgáltatók számára ne emelkedjen januártól a földgáz ára. A továbbiakban a kabinetnek kell ezzel kapcsolatban sürgősségi rendeletet elfogadnia, amelyre az ígéretek szerint jövő héten sort kerítenek, így a városi rendszertől függő lakosoknak nem kell a fűtés drasztikus drágulásától tartaniuk.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!