2009. november 05., 09:232009. november 05., 09:23
„A romániai lakosság 51 százaléka rendelkezik bankkártyával, miközben 41 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egyetlen banki szolgáltatást, terméket sem vesznek igénybe” – tájékoztatott a szakember.
Az általa idézett felmérésből arra is fény derül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka válaszolta azt, hogy kifizetésekkor az elsődleges opciója a készpénzfizetés, a kártyát inkább a nagyobb összegű kiadások esetén használják. Azok közül, akik rendelkeznek bankkártyával, 24 százalék, miután megkapja fizetését, kiveszi azt egy vagy több összegben egy útjába eső automatánál, s készpénzben fizet. 17 százalék eközben párhuzamosan használja a két fizetési módozatot. A lakosságnak alig egy százalékát teszi ki eközben azok számaránya, akik csak kártyával fizetnek.
„A kulturális háttér az oka annak, hogy a romániai lakosság ennyire kis hányada helyezi előtérbe a bankkártyás fizetést. Az is közrejátszik ugyanakkor, hogy még mindig viszonylag sok helyen csak készpénzt fogadnak el, továbbá elég magas azoknak a száma is, akik nem bíznak ebben a módszerben” – ecsetelte Denisa Mateescu.
A MasterCard Europe vezetője arról is beszámolt, hogy Romániában a többségnek (89 százalék) csak vásárlásra és pénzkivételre alkalmas kártyája van, jóval kevesebben rendelkeznek hitelkártyával vagy terhelési kártyával. (Ez utóbbi abban különbözik a hitelkártyától, hogy a kártyabirtokos a számlakivonatban meghatározott határidőig tartozása teljes öszszegét köteles kiegyenlíteni.
A kibocsátó nem feltétlenül korlátozza a hitelkeretet, azaz nem állapítják meg az igénybe vehető összeg felső határát. A terhelési kártyákhoz kamatmentes hitelperiódus járul.) Átlagosan egy romániai lakosnak 1,2–1,5 bankkártyája van, azonban csak kétharmaduk hordja ezt magával nap mint nap. A kártyatulajdonosok átlagkora 25–44 év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok