
2009. november 05., 09:232009. november 05., 09:23
„A romániai lakosság 51 százaléka rendelkezik bankkártyával, miközben 41 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egyetlen banki szolgáltatást, terméket sem vesznek igénybe” – tájékoztatott a szakember.
Az általa idézett felmérésből arra is fény derül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka válaszolta azt, hogy kifizetésekkor az elsődleges opciója a készpénzfizetés, a kártyát inkább a nagyobb összegű kiadások esetén használják. Azok közül, akik rendelkeznek bankkártyával, 24 százalék, miután megkapja fizetését, kiveszi azt egy vagy több összegben egy útjába eső automatánál, s készpénzben fizet. 17 százalék eközben párhuzamosan használja a két fizetési módozatot. A lakosságnak alig egy százalékát teszi ki eközben azok számaránya, akik csak kártyával fizetnek.
„A kulturális háttér az oka annak, hogy a romániai lakosság ennyire kis hányada helyezi előtérbe a bankkártyás fizetést. Az is közrejátszik ugyanakkor, hogy még mindig viszonylag sok helyen csak készpénzt fogadnak el, továbbá elég magas azoknak a száma is, akik nem bíznak ebben a módszerben” – ecsetelte Denisa Mateescu.
A MasterCard Europe vezetője arról is beszámolt, hogy Romániában a többségnek (89 százalék) csak vásárlásra és pénzkivételre alkalmas kártyája van, jóval kevesebben rendelkeznek hitelkártyával vagy terhelési kártyával. (Ez utóbbi abban különbözik a hitelkártyától, hogy a kártyabirtokos a számlakivonatban meghatározott határidőig tartozása teljes öszszegét köteles kiegyenlíteni.
A kibocsátó nem feltétlenül korlátozza a hitelkeretet, azaz nem állapítják meg az igénybe vehető összeg felső határát. A terhelési kártyákhoz kamatmentes hitelperiódus járul.) Átlagosan egy romániai lakosnak 1,2–1,5 bankkártyája van, azonban csak kétharmaduk hordja ezt magával nap mint nap. A kártyatulajdonosok átlagkora 25–44 év.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.