2009. november 05., 09:232009. november 05., 09:23
„A romániai lakosság 51 százaléka rendelkezik bankkártyával, miközben 41 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egyetlen banki szolgáltatást, terméket sem vesznek igénybe” – tájékoztatott a szakember.
Az általa idézett felmérésből arra is fény derül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka válaszolta azt, hogy kifizetésekkor az elsődleges opciója a készpénzfizetés, a kártyát inkább a nagyobb összegű kiadások esetén használják. Azok közül, akik rendelkeznek bankkártyával, 24 százalék, miután megkapja fizetését, kiveszi azt egy vagy több összegben egy útjába eső automatánál, s készpénzben fizet. 17 százalék eközben párhuzamosan használja a két fizetési módozatot. A lakosságnak alig egy százalékát teszi ki eközben azok számaránya, akik csak kártyával fizetnek.
„A kulturális háttér az oka annak, hogy a romániai lakosság ennyire kis hányada helyezi előtérbe a bankkártyás fizetést. Az is közrejátszik ugyanakkor, hogy még mindig viszonylag sok helyen csak készpénzt fogadnak el, továbbá elég magas azoknak a száma is, akik nem bíznak ebben a módszerben” – ecsetelte Denisa Mateescu.
A MasterCard Europe vezetője arról is beszámolt, hogy Romániában a többségnek (89 százalék) csak vásárlásra és pénzkivételre alkalmas kártyája van, jóval kevesebben rendelkeznek hitelkártyával vagy terhelési kártyával. (Ez utóbbi abban különbözik a hitelkártyától, hogy a kártyabirtokos a számlakivonatban meghatározott határidőig tartozása teljes öszszegét köteles kiegyenlíteni.
A kibocsátó nem feltétlenül korlátozza a hitelkeretet, azaz nem állapítják meg az igénybe vehető összeg felső határát. A terhelési kártyákhoz kamatmentes hitelperiódus járul.) Átlagosan egy romániai lakosnak 1,2–1,5 bankkártyája van, azonban csak kétharmaduk hordja ezt magával nap mint nap. A kártyatulajdonosok átlagkora 25–44 év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok