2009. november 05., 09:232009. november 05., 09:23
„A romániai lakosság 51 százaléka rendelkezik bankkártyával, miközben 41 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egyetlen banki szolgáltatást, terméket sem vesznek igénybe” – tájékoztatott a szakember.
Az általa idézett felmérésből arra is fény derül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka válaszolta azt, hogy kifizetésekkor az elsődleges opciója a készpénzfizetés, a kártyát inkább a nagyobb összegű kiadások esetén használják. Azok közül, akik rendelkeznek bankkártyával, 24 százalék, miután megkapja fizetését, kiveszi azt egy vagy több összegben egy útjába eső automatánál, s készpénzben fizet. 17 százalék eközben párhuzamosan használja a két fizetési módozatot. A lakosságnak alig egy százalékát teszi ki eközben azok számaránya, akik csak kártyával fizetnek.
„A kulturális háttér az oka annak, hogy a romániai lakosság ennyire kis hányada helyezi előtérbe a bankkártyás fizetést. Az is közrejátszik ugyanakkor, hogy még mindig viszonylag sok helyen csak készpénzt fogadnak el, továbbá elég magas azoknak a száma is, akik nem bíznak ebben a módszerben” – ecsetelte Denisa Mateescu.
A MasterCard Europe vezetője arról is beszámolt, hogy Romániában a többségnek (89 százalék) csak vásárlásra és pénzkivételre alkalmas kártyája van, jóval kevesebben rendelkeznek hitelkártyával vagy terhelési kártyával. (Ez utóbbi abban különbözik a hitelkártyától, hogy a kártyabirtokos a számlakivonatban meghatározott határidőig tartozása teljes öszszegét köteles kiegyenlíteni.
A kibocsátó nem feltétlenül korlátozza a hitelkeretet, azaz nem állapítják meg az igénybe vehető összeg felső határát. A terhelési kártyákhoz kamatmentes hitelperiódus járul.) Átlagosan egy romániai lakosnak 1,2–1,5 bankkártyája van, azonban csak kétharmaduk hordja ezt magával nap mint nap. A kártyatulajdonosok átlagkora 25–44 év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok