Sokak pénztárcáját kiürítette a szükségállapot, költséges lesz az újrakezdés is

– osztotta meg velünk tapasztalatait a fodrásznő.

Kitért egyúttal arra is, hogy az újranyitás pluszköltségekkel is jár. Vásárolniuk kell ugyanis a szalonba egy lázmérőt, ami több mint 300 lejbe kerül, fertőtlenítőszeres lábtörlővel is szeretnék távol tartani a koronavírust, és ott van még az ipari mennyiségű fertőtlenítőszer, maszk és gumikesztyű, amire szükségük lesz. Ráadásul ma már több mint kétszer annyiba kerül a gumikesztyű, mint amikor utoljára vásárolt. Fogyni pedig minden jobban fog, mint járványhelyzet előtt, hiszen minden vendég után teljes körű fertőtlenítésre lesz szükség, a maszkot pedig két-három vendég után muszáj cserélni.

Kérdésünkre, hogy a kiesés és a gyarapodó kiadások miatt készül-e drágítani, azt mondta, még nem tudja, de ha úgy alakul, akkor kénytelen lesz 10–20 lejjel megemelni az árait.

Meglátása szerint amúgy

Továbbá azoknak a fodrászoknak fog látványosan megcsappanni a bevétele, akik korábban egy időben nemcsak egy vendéggel foglalkoztak, hanem például amíg az egyik vendég ült a festékkel a fején, levágta egy másik kuncsaft haját.

Nyitásra készülnek a szépségszalonok

Két hónap teljes jövedelemkiesés után értelemszerűen a műkörmösök is várják, hogy a szükségállapot feloldása után ismét dolgozhassanak, a nyitáshoz szükséges feltételek viszont köreikben is aggodalmat okoznak. „Nem is értem, hogy miért nem hagytak eddig dolgozni” – morfondírozott lapunk kérdésére egy nagyváradi manikűrös, hangsúlyozva, hogy a járvány előtt is kesztyűben és maszkban dolgozott, mint ahogyan a fertőtlenítés és a sterilizálás korábban is rutinszerűen zajlott a szalonjában. Egy esetleges plexifal beszerelésére ugyanakkor bevallása szerint már nem lenne pénzügyi kerete. A tartalékaikat felélték, és már az is elgondolkodtatja, hogy a minimális követelményeket hogyan fogják tudni biztosítani a megváltozott árak mellett.

– mondta. Jómaga nem igényelt kormánytámogatást, ugyanakkor bevallása szerint az az összeg amúgy sem fedezné a kiadásokat. Egyelőre nem számít sok kliensre, ugyanakkor tapasztalata szerint ügyfele válogatja, mert azok, akiknek a jövedelme nem csökkent az elmúlt időszakban, már a szalonok újranyitásának bejelentésekor siettek időpontot foglalni maguknak.

Mivel ebben az időszakban kevesebb fizetést kap, jobban be kell osztania a tartalékait. Ebben segítéségére van az is, hogy a kijárási korlátozások miatt kevesebbet közlekedik autóval, így legalább a benzinpénzen spórol. A masszőr reméli, hogy a dolgok mielőbb visszakerülnek a normális kerékvágásba, mert szerinte az ország gazdasága és a lakosság nem sokáig bírja ezt az állapotot. Addig is próbál optimista lenni, és a fontos, halaszthatatlan kiadásokat előtérbe helyezni.

Bajban a turkálósok is

Nagyon rossz a helyzet, mert március közepe óta gyakorlatilag teljesen leálltak az üzleteink – vont mérleget kérdésünkre egy kolozsvári turkálóhálózat tulajdonosa. Mint kifejtette,

„Az alkalmazottaink, az eladók egy része kényszerszabadságon van, a véglegesen bezárt boltjainkban dolgozókat el kell bocsátanunk. Az elmúlt hetekben a bevételünk gyakorlatilag nulla volt, és a kilátásaik továbbra sem jók, mert konkrét útmutatás még nincsen arra vonatkozóan, hogy hogyan lesz tovább: a ruhaboltok számára milyen szabályozás lesz érvényben, hány vásárlót lehet majd beengedni, mik lesznek a feltételek” – mondta el a boltok tulajdonosa.

Változó megrendelések a reklámiparban

Takaréklángon dolgozik eközben a szükségállapot ideje alatt egy reklámanyaggyártással foglalkozó sepsiszentgyörgyi cég. A tulajdonos lapunknak elmondta, a forgalom mintegy 30 százalékkal esett vissza, ám az alkalmazottait nem küldte kényszerszabadságra. Hosszú távon ilyen körülmények között nehéz fenntartani a tevékenységet, hiszen a költségek nem csökkennek, az erőforrások, a tartalékok lassan elapadnak – részletezte a vállalkozó. Hozzátette, a megrendelések teljesen megváltoztak a járvány alatt.

Viszont a cég kapott megrendeléseket a padlóra, ablakra ragasztható, távolságtartásra figyelmeztető anyagokra, a járvánnyal kapcsolatos tájékoztató plakátok nyomtatására. Tulajdonképpen az elmúlt másfél hónapban az ilyen jellegű anyagok tették ki a megrendeléseik 80 százalékát. „Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. Panaszkodásból nem lehet megélni” – mondta a vállalkozó. Hangsúlyozta, bízik benne, hogy lassan fellendül az ágazat, hiszen nyomtatott anyagok nélkül ma már elképzelhetetlen az élet.

Azt tapasztalják, hogy az emberek már csak jól megfontolt indokkal mozdulnak ki otthonról, korán reggel a munkába igyekvők hívnak taxit, nagyobb bevásárláskor igénylik a szolgáltatást, és több fuvar volt a gyógyszertárakhoz. A vidéki utak száma megcsappant, bár még mindig hívnak taxit a város környéki falvakba, hiszen már nem működik az alkalmi fuvar, az autóstop. Győr Árpád elmondta,

A járművek egy részébe beszereltek plexi elválasztófalat, amely elkülöníti a gépkocsivezetőt és az utast. „Kérdés, hogy ez mennyire hasznos, védi, vagy sem a fertőzéstől a taxist és a vendéget. Ugyanakkor biztonsági gondokat is felvet, hiszen balesetnél az utas jobban ki van téve a sérülés veszélyének, ha beleüti a fejét az elválasztófalba” – részletezte az egyesület elnöke. Hozzátette, a választófal beszerelése nem tiltott, de nem is engedélyezett.

Győr Árpád abban bízik, hogy a korlátozások lazítása után valamelyest helyreáll a forgalom, bár meglátása szerint nem éri el a járvány előtti szintet. „Megváltozott az emberek mentalitása, megfontolják, hová mennek, ez befolyásolja a szállítást. Ugyanakkor a jövedelmek is lecsökkennek, így az emberek egy részének már nem lesz pénze taxira. Eddig sem voltak az emberek tehetősek, ezután mindenki kétszer meggondolja mire és mennyit költ. Attól tartok, évekbe telik, amíg a forgalom visszaáll a járvány előtti szintre” – szögezte le Győr Árpád.

Több idő jutott a kedvencre és állatorvosra

Manases Sándor magánrendelőben dolgozó kolozsvári állatorvos viszont megkeresésünkre arról számolt be, hogy a járványhelyzet nem befolyásolta különösebben a munkáját, hiszen az emberek, ahogy korábban, a karantén alatt is időzített program alapján jártak a rendelőbe.

– mondta az állatorvos. Hozzátette, a járvány alatt sokat hívták őt terepre is, talán gyakrabban is, mint korábban.

Az állatorvosi rendelők működésére vonatkozóan nem volt kimondottan szabályozás, az esetek sürgőssége függvényében döntötték el, hogy kell-e beavatkozni: az állatorvos azt mondta, próbálta kerülni a rendelőben, a váróteremben a zsúfoltságot, és a jelenlevőktől azt kérték, viseljenek maszkot, kesztyűt, használjanak kézfertőtlenítőt. „Két kliens látogatása közt igyekeztem félórás közöket hagyni, hogy lehessen takarítani, fertőtleníteni, és lehetőség szerint csak a sürgősségi ügyekkel igyekeztem foglalkozni. Ilyennek számít a kiskutyák első és második oltása is, hiszen ezeket nem lehet halogatni” – mondta el Manases Sándor.