Sok a gond Romániában az Európai Bizottság szerint

A brüsszeli testület hétfőn tette közzé Románia 2014-es reformprogramjához fűzött ajánlásait. A bizottság szerint ugyanakkor az ország teljesíteni tudja a várt növekedési célkitűzést, s megfelel a stabilitási paktumban foglalt előírásoknak. 2015-ben viszont már nem ad lehetőséget kilengésekre a testület, így fennáll a veszélye annak, hogy nagyobb lesz az eltérés a várt és a valós eredmények között.

Az EB szerint a be nem jelentett munkaerő terén igen korlátozott előrelépéseket tettek csak a romániai hatóságok, miközben a költségvetési kötelezettségek behajtására továbbra is negatívan hat ki a realista és kötelező érvényű intézkedések gyakorlatba ültetése, mint ahogy a csalás megelőzősére sem fordítanak kellő figyelmet.

Megjegyzik viszont, hogy folyamatban van az adóhatóság reformja, a cél pedig a behajtás hatékonyságának növelése. Felhívják azonban arra is a figyelmet, hogy nagy adóteher hárul a legkisebb jövedelemmel rendelkezőkre, ami pedig a feketemunkát bátorítja.

Társadalmi problémák

Az európai uniós döntéshozók szerint ugyanakkor Romániában nagyok a hosszú távú fenntarthatósági kockázatok, ennek egyik fő oka pedig a lakosság elöregedésével járó költségek növekedése. Aggódnak például a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt olyan körülmények között, hogy igen alacsony a társadalombiztosítási hozzájárulást fizető foglalkoztatottak aránya annak haszonélvezőihez viszonyítva.

Az egészségügyi költségvetés kockázatait növeli továbbá, hogy a hatóságok nem használják elég hatékonyan a rendelkezéseikre álló erőforrásokat, az ajánlások szerzői szerint az ágazatban széles körben gyakorolt nem hivatalos kifizetések továbbra is negatívan befolyásolják a rendszer hozzáférhetőségét, hatékonyságát, illetve minőségét. A jelentéstevők emlékeztetnek, a hatóságok útjára indították az ágazat reformjait, de további erőfeszítésekre van szükség.

Nagy kihívást jelent ugyanakkor a román társadalom számára az Európai Bizottság szerint, hogy nagyon magas a foglalkozás nélküliek számaránya, de – teszik hozzá – van mit javítani a munka minőségén és hatékonyságán is. Nem működőképes teljes mértékben ugyanakkor a testület szerint az oktatás minőségének javítását célzó stratégia sem, ennek fő oka, hogy nem áll rendelkezésre elegendő emberi és anyagi erőforrás.

Uniós szinten még mindig Romániában a legmagasabb az iskolaelhagyás aránya, ez szerintük főként a roma lakosságra jellemző. Ugyanakkor a rendszer másik nagy gondja, hogy az oktatás különböző szintjein a diákok által elérhető szakokat továbbra sem hangolják össze a piac igényeivel, ami pedig a munkanélküliségi ráta növekedéséhez járul hozzá. Nagy teher az állam számára emellett a szegények számának folyamatos emelkedése: miközben a foglalkoztatottsági ráta nagy vonalakban állandó maradt, egyre csak csökken a háztartások bruttó bevétele, főként a többgyerekes családok a kitettebbek.

Gazdasági kihívások

Az Európai Bizottság által kiadott dokumentum egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt időben ugyan valamelyest növekedett a rendelkezésre álló európai uniós források lehívása, azonban Románia továbbra is az utolsók között kullog a tagálla­mok sorában. Gondot okoz továbbá az is, hogy a közbeszerzéseket szabályozó jogszabályi környezet nem elég stabil és nem is koherens.

Nem segíti ugyanakkor a rendszer hatékony működését az sem, hogy a korrupció és az érdekellentétek továbbra is átszövik annak minden szintjét, nem megfelelő az átláthatóság és a kiszámíthatóság sem. Az üzleti szférának nehézséget okoz eközben az is, hogy máig nem tisztázottak a tulajdonviszonyok, az ingatlanok alig 50 százalékát vették telekkönyvi nyilvántartásba, miközben a telekkönyvek alig 15 százalékát ellenőrizték és digitalizálták.

Nem elégedettek Brüsszelben az állami tulajdonban lévő vállalatok hatékonyságával, azok működésének átláthatóságával sem, mint ahogy szerintük továbbra sem teljes a romániai villanyáram- és földgázpiac európai uniós piaci integrációja sem. Hátráltatja a román gazdaság fejlődését ugyanakkor a közlekedési infrastruktúra fejletlensége is, sok a gond mind a vasúthálózat, mind pedig közutak állapotával.

Nyolc tanács

A gondokat alaposan kielemezve az Európai Bizottság illetékesei végül nyolc ajánlást fogalmaztak meg a romániai hatóságoknak, amelyeket a 2014–2015-ös időszakban kell gyakorlatba ültetniük.

Elsőként az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kidolgozott pénzügyi programnak – a 2013. november 6-án megkötött megállapodásába foglaltaknak és az utólag kiadott kiegészítéseknek a tiszteletben tartásával történő – gyakorlatba ültetését várják el Brüsszelben. Bukarestnek ugyanakkor alkalmaznia kell a 2014-es évre kidolgozott költségvetési stratégiát is, jelentős mértékben növelnie kell a bevételeket, s tartania kell magát a konvergenciaprogramban foglaltakhoz.

A hatékonyabb adóbehajtás változatlanul elvárás Romániával szemben, mint ahogy az adócsalás elleni fellépés javítása is. Küzdeni kell a be nem jelentett munka ellen, miközben a kis és közepes szintű jövedelmekkel rendelkező személyekre háruló adóterheket csökkenteni kell. Le kell zárni ugyanakkor a 2010-ben elkezdett nyugdíjreformot, amelynek keretében ki kell egyenlíteni a nyugdíjkorhatárt.

A harmadik elvárás az egészségügyi reform felgyorsítása, negyedikként pedig a munkaerő-piaci viszonyok javítását várják el a román hatóságoktól. Növelniük kell továbbá a műszaki és a szakoktatás hatékonyságát, illetve az ahhoz történő hozzáférést, a szakokat pedig feleltessék meg a piaci igényeknek. Küzdeni kell ugyanakkor a szegénység ellen, javítani kell a közigazgatás hatékonyságát, továbbá a hatóságoknak támogatniuk kell a versenyt az energetikai és a közlekedési piacon.