Románia továbbra is erősen ellenáll a korrupcióellenes intézkedéseknek, magas fokú az adócsalás, egyre csökken a háztartások bevétele, nő az egyenlőtlenség a fizetések között, a közigazgatás nem elég hatékony – ezek a legfőbb kihívások, amelyek továbbra is az ország előtt állnak az Európai Bizottság szerint.
2014. június 03., 19:302014. június 03., 19:30
A brüsszeli testület hétfőn tette közzé Románia 2014-es reformprogramjához fűzött ajánlásait. A bizottság szerint ugyanakkor az ország teljesíteni tudja a várt növekedési célkitűzést, s megfelel a stabilitási paktumban foglalt előírásoknak. 2015-ben viszont már nem ad lehetőséget kilengésekre a testület, így fennáll a veszélye annak, hogy nagyobb lesz az eltérés a várt és a valós eredmények között.
Az EB szerint a be nem jelentett munkaerő terén igen korlátozott előrelépéseket tettek csak a romániai hatóságok, miközben a költségvetési kötelezettségek behajtására továbbra is negatívan hat ki a realista és kötelező érvényű intézkedések gyakorlatba ültetése, mint ahogy a csalás megelőzősére sem fordítanak kellő figyelmet.
Megjegyzik viszont, hogy folyamatban van az adóhatóság reformja, a cél pedig a behajtás hatékonyságának növelése. Felhívják azonban arra is a figyelmet, hogy nagy adóteher hárul a legkisebb jövedelemmel rendelkezőkre, ami pedig a feketemunkát bátorítja.
Társadalmi problémák
Az európai uniós döntéshozók szerint ugyanakkor Romániában nagyok a hosszú távú fenntarthatósági kockázatok, ennek egyik fő oka pedig a lakosság elöregedésével járó költségek növekedése. Aggódnak például a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt olyan körülmények között, hogy igen alacsony a társadalombiztosítási hozzájárulást fizető foglalkoztatottak aránya annak haszonélvezőihez viszonyítva.
Az egészségügyi költségvetés kockázatait növeli továbbá, hogy a hatóságok nem használják elég hatékonyan a rendelkezéseikre álló erőforrásokat, az ajánlások szerzői szerint az ágazatban széles körben gyakorolt nem hivatalos kifizetések továbbra is negatívan befolyásolják a rendszer hozzáférhetőségét, hatékonyságát, illetve minőségét. A jelentéstevők emlékeztetnek, a hatóságok útjára indították az ágazat reformjait, de további erőfeszítésekre van szükség.
Nagy kihívást jelent ugyanakkor a román társadalom számára az Európai Bizottság szerint, hogy nagyon magas a foglalkozás nélküliek számaránya, de – teszik hozzá – van mit javítani a munka minőségén és hatékonyságán is. Nem működőképes teljes mértékben ugyanakkor a testület szerint az oktatás minőségének javítását célzó stratégia sem, ennek fő oka, hogy nem áll rendelkezésre elegendő emberi és anyagi erőforrás.
Uniós szinten még mindig Romániában a legmagasabb az iskolaelhagyás aránya, ez szerintük főként a roma lakosságra jellemző. Ugyanakkor a rendszer másik nagy gondja, hogy az oktatás különböző szintjein a diákok által elérhető szakokat továbbra sem hangolják össze a piac igényeivel, ami pedig a munkanélküliségi ráta növekedéséhez járul hozzá. Nagy teher az állam számára emellett a szegények számának folyamatos emelkedése: miközben a foglalkoztatottsági ráta nagy vonalakban állandó maradt, egyre csak csökken a háztartások bruttó bevétele, főként a többgyerekes családok a kitettebbek.
Gazdasági kihívások
Az Európai Bizottság által kiadott dokumentum egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt időben ugyan valamelyest növekedett a rendelkezésre álló európai uniós források lehívása, azonban Románia továbbra is az utolsók között kullog a tagállamok sorában. Gondot okoz továbbá az is, hogy a közbeszerzéseket szabályozó jogszabályi környezet nem elég stabil és nem is koherens.
Nem segíti ugyanakkor a rendszer hatékony működését az sem, hogy a korrupció és az érdekellentétek továbbra is átszövik annak minden szintjét, nem megfelelő az átláthatóság és a kiszámíthatóság sem. Az üzleti szférának nehézséget okoz eközben az is, hogy máig nem tisztázottak a tulajdonviszonyok, az ingatlanok alig 50 százalékát vették telekkönyvi nyilvántartásba, miközben a telekkönyvek alig 15 százalékát ellenőrizték és digitalizálták.
Nem elégedettek Brüsszelben az állami tulajdonban lévő vállalatok hatékonyságával, azok működésének átláthatóságával sem, mint ahogy szerintük továbbra sem teljes a romániai villanyáram- és földgázpiac európai uniós piaci integrációja sem. Hátráltatja a román gazdaság fejlődését ugyanakkor a közlekedési infrastruktúra fejletlensége is, sok a gond mind a vasúthálózat, mind pedig közutak állapotával.
Nyolc tanács
A gondokat alaposan kielemezve az Európai Bizottság illetékesei végül nyolc ajánlást fogalmaztak meg a romániai hatóságoknak, amelyeket a 2014–2015-ös időszakban kell gyakorlatba ültetniük.
Elsőként az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kidolgozott pénzügyi programnak – a 2013. november 6-án megkötött megállapodásába foglaltaknak és az utólag kiadott kiegészítéseknek a tiszteletben tartásával történő – gyakorlatba ültetését várják el Brüsszelben. Bukarestnek ugyanakkor alkalmaznia kell a 2014-es évre kidolgozott költségvetési stratégiát is, jelentős mértékben növelnie kell a bevételeket, s tartania kell magát a konvergenciaprogramban foglaltakhoz.
A hatékonyabb adóbehajtás változatlanul elvárás Romániával szemben, mint ahogy az adócsalás elleni fellépés javítása is. Küzdeni kell a be nem jelentett munka ellen, miközben a kis és közepes szintű jövedelmekkel rendelkező személyekre háruló adóterheket csökkenteni kell. Le kell zárni ugyanakkor a 2010-ben elkezdett nyugdíjreformot, amelynek keretében ki kell egyenlíteni a nyugdíjkorhatárt.
A harmadik elvárás az egészségügyi reform felgyorsítása, negyedikként pedig a munkaerő-piaci viszonyok javítását várják el a román hatóságoktól. Növelniük kell továbbá a műszaki és a szakoktatás hatékonyságát, illetve az ahhoz történő hozzáférést, a szakokat pedig feleltessék meg a piaci igényeknek. Küzdeni kell ugyanakkor a szegénység ellen, javítani kell a közigazgatás hatékonyságát, továbbá a hatóságoknak támogatniuk kell a versenyt az energetikai és a közlekedési piacon.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
szóljon hozzá!