Az erdővidéki munkanélküliek közel 90 százaléka már nem részesül semmilyen állami támogatásban, az egykori bányavidéken – amelyet egyébként hátrányos helyzetű övezetté nyilvánítottak – az állástalanoknak kevés az esélyük, hogy új munkahelyet találjanak.
2014. július 22., 20:232014. július 22., 20:23
Mint Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója is rámutatott, Háromszéken egyenetlenül oszlanak el a vállalkozások, így a munkanélküliek is, a nyilvántartásban szereplő állástalanok többsége vidéken és Erdővidéken, tehát Barót környékén él.
„Ebben a kistérségben kevesebb volt a befektetés, a legnagyobb alkalmazó a Platanus készruhagyár, létesültek továbbá munkahelyek az ásványvíz-palackozónál, a fafeldolgozásban, de nem elegendő ahhoz, hogy az álláskeresők száma jelentősen csökkenjen. Az erdővidékeik egy része Sepsiszentgyörgyre vagy Brassóba ingázik, de így is nagy az eltérés a foglalkoztatottság szempontjából Barót és Kovászna megye többi része között” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Erdővidéken mintegy ezer személy, vagyis a nyilvántartásban szereplő állástalanok 88 százaléka nem kap már munkanélküliségi segélyt. Amint arról már írtunk, Barót 1999-ben tíz évre kapta meg a hátrányos helyzetű övezet státust, mivel a térségben működő bányák sorra bezártak, több ezer bányász maradt munka nélkül.
A státus kedvezményeket – például profitadó-mentességet – jelentett az ott megtelepedő befektetőknek. A statisztikák szerint tíz év alatt mintegy 60 vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel, közel 500 új munkahelyet hoztak létre, ám sokan csak paravánként használták a térségben bejegyzett céget. A rendőrség akkor több vállalkozást is leleplezett, hogy székházukat bejegyeztették Baróton az adókedvezményekért, de a térségben nem volt tevékenységük, és nem is alkalmaztak, összesen mintegy 2,6 millió lej kárt okozva az államnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!