Az erdővidéki munkanélküliek közel 90 százaléka már nem részesül semmilyen állami támogatásban, az egykori bányavidéken – amelyet egyébként hátrányos helyzetű övezetté nyilvánítottak – az állástalanoknak kevés az esélyük, hogy új munkahelyet találjanak.
2014. július 22., 20:232014. július 22., 20:23
Mint Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója is rámutatott, Háromszéken egyenetlenül oszlanak el a vállalkozások, így a munkanélküliek is, a nyilvántartásban szereplő állástalanok többsége vidéken és Erdővidéken, tehát Barót környékén él.
„Ebben a kistérségben kevesebb volt a befektetés, a legnagyobb alkalmazó a Platanus készruhagyár, létesültek továbbá munkahelyek az ásványvíz-palackozónál, a fafeldolgozásban, de nem elegendő ahhoz, hogy az álláskeresők száma jelentősen csökkenjen. Az erdővidékeik egy része Sepsiszentgyörgyre vagy Brassóba ingázik, de így is nagy az eltérés a foglalkoztatottság szempontjából Barót és Kovászna megye többi része között” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Erdővidéken mintegy ezer személy, vagyis a nyilvántartásban szereplő állástalanok 88 százaléka nem kap már munkanélküliségi segélyt. Amint arról már írtunk, Barót 1999-ben tíz évre kapta meg a hátrányos helyzetű övezet státust, mivel a térségben működő bányák sorra bezártak, több ezer bányász maradt munka nélkül.
A státus kedvezményeket – például profitadó-mentességet – jelentett az ott megtelepedő befektetőknek. A statisztikák szerint tíz év alatt mintegy 60 vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel, közel 500 új munkahelyet hoztak létre, ám sokan csak paravánként használták a térségben bejegyzett céget. A rendőrség akkor több vállalkozást is leleplezett, hogy székházukat bejegyeztették Baróton az adókedvezményekért, de a térségben nem volt tevékenységük, és nem is alkalmaztak, összesen mintegy 2,6 millió lej kárt okozva az államnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!