Az erdővidéki munkanélküliek közel 90 százaléka már nem részesül semmilyen állami támogatásban, az egykori bányavidéken – amelyet egyébként hátrányos helyzetű övezetté nyilvánítottak – az állástalanoknak kevés az esélyük, hogy új munkahelyet találjanak.
2014. július 22., 20:232014. július 22., 20:23
Mint Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója is rámutatott, Háromszéken egyenetlenül oszlanak el a vállalkozások, így a munkanélküliek is, a nyilvántartásban szereplő állástalanok többsége vidéken és Erdővidéken, tehát Barót környékén él.
„Ebben a kistérségben kevesebb volt a befektetés, a legnagyobb alkalmazó a Platanus készruhagyár, létesültek továbbá munkahelyek az ásványvíz-palackozónál, a fafeldolgozásban, de nem elegendő ahhoz, hogy az álláskeresők száma jelentősen csökkenjen. Az erdővidékeik egy része Sepsiszentgyörgyre vagy Brassóba ingázik, de így is nagy az eltérés a foglalkoztatottság szempontjából Barót és Kovászna megye többi része között” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Erdővidéken mintegy ezer személy, vagyis a nyilvántartásban szereplő állástalanok 88 százaléka nem kap már munkanélküliségi segélyt. Amint arról már írtunk, Barót 1999-ben tíz évre kapta meg a hátrányos helyzetű övezet státust, mivel a térségben működő bányák sorra bezártak, több ezer bányász maradt munka nélkül.
A státus kedvezményeket – például profitadó-mentességet – jelentett az ott megtelepedő befektetőknek. A statisztikák szerint tíz év alatt mintegy 60 vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel, közel 500 új munkahelyet hoztak létre, ám sokan csak paravánként használták a térségben bejegyzett céget. A rendőrség akkor több vállalkozást is leleplezett, hogy székházukat bejegyeztették Baróton az adókedvezményekért, de a térségben nem volt tevékenységük, és nem is alkalmaztak, összesen mintegy 2,6 millió lej kárt okozva az államnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!