
Romániában élnek a legtöbben a szegénység küszöbén európai uniós szinten, a munkavállalók 19 százaléka nem keres annyit, amelyből biztosítani tudná megélhetését, ráadásul ez az állapot még a válság előtt is jellemző volt – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből.
2014. január 30., 18:012014. január 30., 18:01
A második helyen Görögország áll 15 százalékkal, majd Olaszország és Spanyolország következik 12-12 százalékkal. EU-s átlagban egyébként a lakosság 9 százalékáról mondható el, hogy bár van munkahelye, a megkeresett összegből nem tud megélni.
Mint az EB elemzői rámutatnak, miközben Olaszországban és Spanyolországban a válság begyűrűzését követően csúsztak le sokan, addig Romániában és Görögországban 2008 előtt is épp ennyien kerestek nagyon rosszul. Románia esetében például 2008 és 2012 között a szegénységi küszöb közelébe sodródottak aránya alig 2 százalékkal bővült, miközben például Olaszországban 3 százalékos növekedést regisztráltak.
A szakemberek szerint a szomorú helyzetet főként az okozza, hogy kevés a betöltésre váró munkahely, ezért az emberek készek akár részmunkaidős állásokat is elvállalni. A statisztikák szerint a részmunkaidőben dolgozók aránya számottevően nagyobb a szegényebbek körében.
Ugyanakkor az alacsony fizetések és a nagy adóterhek Románia esetében bátorítják a feketemunkát, a gazdaság méretéhez viszonyítva uniós viszonylatban itt a legkiterjedtebb az illegális foglalkoztatottság, a feketegazdaság eléri az EB adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 28,4 százalékát.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!