
Fotó: presidency.ro
Fura csavarral szeretné elérni a kormány, hogy Traian Băsescu aláírja az IMF-szándéknyilatkozatot, annyi viszont máris biztos, áprilistól jön a hétcentes adó.
2014. február 03., 19:162014. február 03., 19:16
2014. február 03., 19:382014. február 03., 19:38
Április elsejétől hatályba lép az üzemanyagokra januártól kivetni tervezett, ám három hónappal elhalasztott literenkénti hétcentes extra jövedéki adó, az intézkedés viszont nem jelenik majd meg az ország nemzetközi hitelezőivel megkötött szándéknyilatkozatban – ezzel a csavarral próbálja a kormány rábírni Traian Băsescu államfőt, hogy írja alá a dokumentumot, amely nélkül kudarcba fulladna a szeptemberben megkötött készenlétihitel-megállapodás.
Minderről hétfő esti sajtótájékoztatóján beszélt Victor Ponta miniszterelnök. A negyedéves halasztás során keletkező 670 millió lejes költségvetési hiány pótolása kapcsán most nem döntöttek kiadáscsökkentésről, a felek abban állapodtak meg, hogy kivárnak a júniusban esedékes büdzsékiigazításig, s ha szükség lesz negatív módosításra, megteszik.
A sajtótájékoztatót megelőzően a kormány képviselői megbeszélést folytattak a hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank – képviselőivel. Ponta ezt követően sikeresnek nevezte a mostani tárgyalási fordulót – mint ecsetelte, két, a román társadalom számára fontos kérdésben is sikerült megállapodásra jutniuk.
Az egyik azokat a hitellel rendelkező magánszemélyeket segíti majd, akiknek havi keresete nem haladja meg az 1610 lejes átlagbért, esetükben két évre megfelezik a havi törlesztőrészletet – becslések szerint erre mintegy 900 ezer romániai hiteles jogosult. Ponta szerint az intézkedést a Román Nemzeti Bank (BNR) is támogatja.
Az üzleti szféra megsegítésére is rábólintottak a hitelezők, itt a legkevesebb húsz új munkahelyet létrehozókat támogatják majd. Túl sok részletet viszont még nem mondott a kormányfő, azokkal elmondása szerint majd a szaktárcevezetők fognak a napokban előrukkolni.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a tárgyalások során szóba került a tetemes adóságot felhalmozó állami vállalatok adósságállományának a csökkentése is, példaként a vasúttársaságot, illetve a postát említette meg.
A tárgyalások tehát lezárultak, a feleknek most már csak véglegesíteniük kell a szándéknyilatkozat szövegét. Ponta a hétfő esti sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, tárgyalópartnerei előző este ígéretet kaptak Traian Băsescutól, hogy jelen körülmények között alá fogja írni a dokumentumot, kézjegye nélkül ugyanis – amint arról korábban beszámoltunk – nem lehet azt továbbítani az IMF igazgatótanácsának jóváhagyásra.
Az államelnöki hivatal vasárnap esti közleménye azonban még arról szólt, hogy Traian Băsescu nem tartja szükségesnek, ezért nem támogatja az üzemanyagokra tervezett extra jövedéki adót. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó hivatalos források szerint ugyanakkor az államfő továbbra is kitartott korábbi bejelentése mellett, miszerint mindaddig nem írja alá a készenlétihitel-megállapodáshoz csatolandó szándéknyilatkozatot, amíg az a költségvetési bevételeknél számol a hétcentes extra jövedéki adóval a benzin esetében, a gázolajnál pedig legkevesebb három hónapos halasztást vár el.
A meg nem nevezett források szerint bár ezt a verziót Victor Ponta szociáldemokrata-párti miniszterelnök is támogatta, a nemzeti liberálisoknak nem tetszett, mivel így tovább csökkennének a társadalombiztosítási hozzájárulás júniustól tervezett csökkentésének esélyei. A Mediafax értesülései szerint egyébként a hitelezők képviselői nem voltak merevek a témában, hajlandóak lettek volna elengedni a hétcentes illetéket, egyetlen feltételük az volt, hogy a kormány jelölje meg, hogy milyen más forrásokból fogja pótolni az éves költségvetésben így keletkező hiányt, amit már az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékára becsülnek.
Vasile Blaga demokrata-liberális pártelnök – aki szintén vasárnap tárgyalt a hitelezők képviselőivel – viszont már aznap este határozottan cáfolta, hogy IMF kész lenne belemenni, hogy lemondjanak a hétcentes adóról.
„Megtudtuk, hogy fel sem merül a hétcentes adóról – amivel mi nem értünk egyet – való lemondás. Nagyon tisztán megmondták: benne van a költségvetésben, csak három hónappal elhalasztották a kivetését\" – fogalmazott az ellenzéki pártvezér.
Mint beszámoltunk, a nemzetközi hitelezők küldöttsége február 5-éig, vagyis szerdáig tartózkodik Bukarestben, a feleknek addig kell megállapodniuk a szándéknyilatkozat tartalmáról.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
szóljon hozzá!