Sereghajtó Hargita

sőt akadályokat gördítenek a befektetni szándékozó vállalkozók útjába a telekárak hirtelen megemelésével, az engedélyek kiadásának halogatásával. „Nyolc-kilenc hónap kell egy építkezési engedély megszerzéséhez, végtelen utakat kell bejárnia az önkormányzatoknál annak, aki itt akar befektetni” – fejtette ki Balási, hozzátéve, ezek a befektetők a hírt is továbbviszik, hogy itt nem érdemes beruházással próbálkozni.
Ezenkívül a hosszú tél, a földrajzi fekvés miatt sem vonzó a megye, ugyanakkor arra is visszavezethető a probléma, hogy a ’80-as években a térségben kiépült ipar azóta tönkrement. Nincs megfelelő infrastruktúra sem, a legközelebbi repülőtér is 160 kilométerre van. Hiányzik a nyelveket ismerő, románul tudó munkaerő, a Hargita megyeiek a hazai befektetők felé sem nyitnak. „Nem a magyarországi befektetőre kellene koncentrálni, hanem a román tőkét, a bukaresti befektetőt kellene idevonzani, hiszen gazdaságilag jobb helyzetben van Románia, mint Magyarország” – mondta Balási. Mint kifejtette, személyes kapcsolatok révén is próbáltak idehozni befektetőket, de nem voltak nyitottak rá a helyiek. A megoldást véleménye szerint az önkormányzatokkal való együttműködés jelentené. „A következő lépés az lenne, hogy összehívnánk a polgármestereket is, hogy mondják el az elképzeléseiket, és ezek megvalósíthatóságáról egyeztetnénk” – mondta Balási.

Sajátos iparágak jelenthetik a megoldást
A gazdasági fejlesztésre vonatkozó elképzelések kidolgozását sürgeti Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is, aki szerint a megyének specifikus iparágakban kellene gondolkodnia. „Mezőgazdasági szempontból nem számít a megye, nagyipar létesítésére sem alkalmas, így olyan iparágat kell választani, ami máshol elveszne, például a megújuló energia termelése, föld- és vízenergia felhasználása” – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter egy, az elmúlt négy év kormányzati tevékenységével kapcsolatos beszélgetésen. A megye elmaradottságának okát ő is elsősorban a nyitottság hiányában látja. „Önellátó rendszerre van berendezkedve a megye, bezártan élünk, és nincs akaraterő a kitörésre” – véli Korodi. Bár az utóbbi években gazdasági növekedésről számolhat be Románia, Hargita megyében egyelőre nem beszélhetünk fellendülésről. „2005-től 6,1 százalékos a gazdasági növekedés az országban, a növekedési amplitudó viszont alacsonyabb a megyében, mivel nincs nagyipara, és alacsony a bérnövekedés is” – mondta Korodi, hozzátéve, a gazdasági növekedés következtében az ország költségvetéséből többet fordíthatott a kormány infrastrukturális beruházásokra és az életminőség javítására, iskolákra, egészségügyre. „Hátrányból indultunk, gazdasági fejlődésről nem beszélhettünk eddig, most, hogy némi infrastruktúra kiépült, el kell kezdeni a gazdaságot építeni, az önkormányzatoknak meg kell fogalmazniuk az elképzeléseiket, kérdés, mennyire vagyunk találékonyak. – mondta a miniszter. – Annyi beruházás indult, hogy csak folytatni kell, de már EU-s pénzekből.” A koncepciók kialakítására viszont véleménye szerint csak a választások után kerülhet sor.
A miniszter szerint az engedélyek beszerzésének ideje is csökkenni fog. Míg a jelenlegi törvények szerint 225 napig tart, a közeljövőben összevonják az építkezési és környezetvédelmi engedélyeket, így 120–135 nap alatt megszerezhető mindkét engedély.
A fejlesztést a megyei közgyűlés is lényegesnek tartja. Borboly Csaba, a testület alelnöke a Krónikának elmondta, kidolgoztak egy Hargita megye befektetési katalógust, amely tartalmazza a beruházási lehetőségeket, valamint az egyéb jellegű elképzeléseket is. „Emellett komoly marketingre lenne szükség, hogy az eddig kialakult negatív képet megváltoztassuk a befektetők fejében, és rendezni kell az ingatlanok tulajdonjogait. Emellett az oktatási koncepció is változtatásra szorul, hogy pótoljuk a szakemberhiányt” – mutatott rá Borboly.
Hargita megyei befektetések 2005-ben és 2006-ban (millió RON)