Fotó: Pixabay.com
Szükségesek és jól fognak a napelemes Zöld házhoz hasonló állami programok, ám az energiapolitikálnak nem a szerencsére kellene épülniük – jelentette ki egy konferencián Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
2023. június 02., 09:542023. június 02., 09:54
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet vezetője szerint
A Wall-street.ro portál által idézett szakember jelezte, a környezetvédelmi minisztérium honlapján mintegy 12 projekt fut, amelyek a lakosságot, cégeket, hatóságokat célozzák a zöldberuházások támogatásával.
„Mindezek szívesen látottak, de véleményen szerint nem túl hasznos a minisztérium szintjén elindított formájuk. Jelenleg szerencsejáték zajlik, azaz belépek egy alkalmazásba, és kapok egy »sorsjegyet«: vagy nyerek, vagy nem. Szerintem az energiapolitikák túlmutatnak a sorsjegyeken: nem a szerencsére kellene alapoznunk, hanem a lehetőségekre, a szükségletekre, bizonyos kritikus elemekre. Hiszen sokan csak azért jelentkeznek, mert valamit ingyen adnak: a románok rajonganak azért, hogy sorban állhassanak valamiért, ami ingyen van, akár szükségük van rá, akár nem – ha ingyen adják, ő miért ne részesüljön belőle?!” – vázolta Dumitru Chisăliţă.
„A megújuló energiát akkor használod, ha maximálisan hatékony körülményeket teremtesz. Nem telepítesz roskadozó viskóra. Ha valaki pénzt ad, jelen esetben az állam, azaz mi mindannyian, akkor nem kéne kidobni az ablakon. Aggodalomra ad okot, hogy hatástalan programok révén gyakorlatilag pénzt dobunk ki a megtermelt energia egy részének elfecsérlése miatt, még akkor is, ha zöld – figyelmeztetett a szakember. – A másik probléma a hasznosság:
Az Intelligens Energia Egyesület elnöke hozzátette, úgy dobják piacra ezeket a „sorsjegyeket”, hogy közben nincsenek biztosítva a minimális háttérfeltételek sem: például nincs elég kétirányú villanyóra, mely nélkülözhetetlen az országos hálózatra visszatápláló (on-grid) napelemrendszerek beüzemeléséhez.
– mondta Chisăliţă. Aki feltette a kérdést: mi történik majd, amikor több millió termelő-fogyasztónk lesz. Ugyanis marad még szintén több millió, szerényebb anyagi hátterű fogyasztó, akiknek majd állniuk kell a hagyományos rendszerből részben vagy teljesen kilépők által már nem fizetett díjszabásokat is. „Csöbörből vödörbe esünk” – összegzett az egyesület elnöke.
Mint ismeretes, éppen zajlik az áramfejlesztő napelemes rendszerek telepítésére állami támogatást nyújtó Zöld ház program idei kiírása, amelyet óriási érdeklődés övez: az új lebonyolítás szerint a pályázók régiójuk szerint, sorra jelentkezhetnek online, és az eddig „lefutott” három térségben egyaránt percek alatt kimerült a keret.
Csaknem 14 ezer személy iratkozott fel hétfőn az északkeleti régió megyéiből a Zöld ház program keretében nyújtott támogatásra, a régió számára elkülönített keret öt perc alatt kimerült – közölte a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A délkeleti fejlesztési régióból (Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Vrancea és Tulcea megye) június 9. és 13. között fogadják a pályázatokat, a 212,4 millió lejes keret kimerüléséig. A 280,9 millió lejes költségvetéssel rendelkező dél-munténiai régió (Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova és Teleorman megye) június 14. és 16. között pályázhat.
A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők június 19. és 21. között nyújthatják be igényléseiket, összesen 174,3 millió lejre pályázhatnak.
Az egyházközségek június 27. és 29. között pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített keret 17,5 millió lej. A kedvezményezettek 20 ezer lejes támogatásban részesülnek, amelyhez 2000 lejes önrészre van szükség. A Zöld ház program költségvetése 1,75 milliárd lej, a pályázati keretből több mint 87 ezer házra kerülhet napelem.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
1 hozzászólás