Segítség erdélyi gazdáknak

A válságból a mezőgazdaság vezethet ki

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár vitaindítójában elsőként arra hívta fel a figyelmet, hiába szeretnének a gazdák szigorúan szakmai egyeztetést, az agrárium helyzetét nagyban befolyásolják a politikai szféra történései. Ezt a tényt alátámasztandó a Magyarország uniós csatlakozásakor történteket idézte fel, amelynek meglátása szerint legnagyobb vesztese épp a mezőgazdaság volt éppúgy, ahogy három évvel később, 2007-ben, Románia esetében.

Mint elmondta, bár Magyarországon valamivel jobbak voltak a viszonyok mezőgazdasági téren, mint Romániában, a csatlakozási szerződésben a kis- és közepes, úgynevezett családi gazdaságoknak nem alkudtak ki kedvező feltételeket, ehelyett a mezőgazdasági támogatásokat mindössze egy szűk gazdasági lobbi számára tették elérhetővé. Ellenpéldaként Lengyelországot említette, ahol a csatlakozási szerződés feltételeit mindaddig nem véglegesítették, amíg az országos gazdaszövetség elnöke, aki személyesen volt jelen a tárgyalásokon, rá nem bólintott a tervezetre.

A kialkudott egymilliárd eurós mezőgazdasági támogatásnak köszönhetően a lengyel gazdák a burgonyát is annyira kedvező áron tudják értékesíteni akár külföldön is, hogy a magyar piacról szinte ki is szorították a hazai terméket. A másik fontos problémának az államtitkár azt látta, hogy a gazdák nem kaptak megfelelő felkészítést arra nézve, hogyan álljanak helyt az uniós pénzekért folyó versenyben. Elmondása szerint a Fidesz-kormány a továbbiakban arra fog koncentrálni, hogy a kis családi gazdálkodások versenyképességét segítse. „A válságból kivivő út a mezőgazdaságon keresztül vezet” – jelentette ki. Előadása végén felajánlotta a gazdáknak: jelöljék ki azokat a területeket, ahol szakmai segítséget igényelnek Budapestről, hiszen több erdélyi városban, köztük Csíkszeredában is már elindult a konkrét együttműködés a helybéliekkel.

Agrárszakot indítanának a PKE-n

A romániai gazdák 2004-től kezdve megpróbáltak tanulni a magyarországi hibákból, ám végül mégis elkövették a magukéit az EU-s csatlakozást követően – hangsúlyozta beszédében Szentmiklósi Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Bihar megyei szervezetének elnöke. Mint részletezte, a romániai gazdálkodók jelenleg egyetlen biztos bevétellel rendelkeznek az Unió részéről, ez pedig a területalapú támogatás. Hiányosságként értékelte azt a tényt, hogy az elméletileg létező agrárkamarák igen kis létszámmal működnek, és nem elég szervezettek.

Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja a tudás fontosságáról beszélt a mezőgazdaságban, kiemelve: a Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett oktatási modulban már hatvanan végeztek, közülük heten mesterfokozatot is szereztek – rájuk épülhetne a továbbiakban egy akkreditált agrárszak a PKE-n. Ez utóbbi azonban nehézségekbe ütközik: Pajzos Csaba, a PKE Közgazdaságtudományi Karának dékánja szerint hasonlót már többször is próbáltak akkreditáltatni, ám a nagy állami egyetemek nem hajlandók lemondani a magyar anyanyelvű diákokról a váradi magánegyetem javára. Az előadások után a jelen lévő gazdák tették fel kérdéseiket az államtitkárnak egyebek közt a kamarák megszervezésének és a kapcsolatok kiépítésének tematikájában.