2013. február 15., 08:272013. február 15., 08:27
Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár vitaindítójában elsőként arra hívta fel a figyelmet, hiába szeretnének a gazdák szigorúan szakmai egyeztetést, az agrárium helyzetét nagyban befolyásolják a politikai szféra történései. Ezt a tényt alátámasztandó a Magyarország uniós csatlakozásakor történteket idézte fel, amelynek meglátása szerint legnagyobb vesztese épp a mezőgazdaság volt éppúgy, ahogy három évvel később, 2007-ben, Románia esetében.
Mint elmondta, bár Magyarországon valamivel jobbak voltak a viszonyok mezőgazdasági téren, mint Romániában, a csatlakozási szerződésben a kis- és közepes, úgynevezett családi gazdaságoknak nem alkudtak ki kedvező feltételeket, ehelyett a mezőgazdasági támogatásokat mindössze egy szűk gazdasági lobbi számára tették elérhetővé. Ellenpéldaként Lengyelországot említette, ahol a csatlakozási szerződés feltételeit mindaddig nem véglegesítették, amíg az országos gazdaszövetség elnöke, aki személyesen volt jelen a tárgyalásokon, rá nem bólintott a tervezetre.
A kialkudott egymilliárd eurós mezőgazdasági támogatásnak köszönhetően a lengyel gazdák a burgonyát is annyira kedvező áron tudják értékesíteni akár külföldön is, hogy a magyar piacról szinte ki is szorították a hazai terméket. A másik fontos problémának az államtitkár azt látta, hogy a gazdák nem kaptak megfelelő felkészítést arra nézve, hogyan álljanak helyt az uniós pénzekért folyó versenyben. Elmondása szerint a Fidesz-kormány a továbbiakban arra fog koncentrálni, hogy a kis családi gazdálkodások versenyképességét segítse. „A válságból kivivő út a mezőgazdaságon keresztül vezet” – jelentette ki. Előadása végén felajánlotta a gazdáknak: jelöljék ki azokat a területeket, ahol szakmai segítséget igényelnek Budapestről, hiszen több erdélyi városban, köztük Csíkszeredában is már elindult a konkrét együttműködés a helybéliekkel.
A romániai gazdák 2004-től kezdve megpróbáltak tanulni a magyarországi hibákból, ám végül mégis elkövették a magukéit az EU-s csatlakozást követően – hangsúlyozta beszédében Szentmiklósi Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Bihar megyei szervezetének elnöke. Mint részletezte, a romániai gazdálkodók jelenleg egyetlen biztos bevétellel rendelkeznek az Unió részéről, ez pedig a területalapú támogatás. Hiányosságként értékelte azt a tényt, hogy az elméletileg létező agrárkamarák igen kis létszámmal működnek, és nem elég szervezettek.
Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja a tudás fontosságáról beszélt a mezőgazdaságban, kiemelve: a Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett oktatási modulban már hatvanan végeztek, közülük heten mesterfokozatot is szereztek – rájuk épülhetne a továbbiakban egy akkreditált agrárszak a PKE-n. Ez utóbbi azonban nehézségekbe ütközik: Pajzos Csaba, a PKE Közgazdaságtudományi Karának dékánja szerint hasonlót már többször is próbáltak akkreditáltatni, ám a nagy állami egyetemek nem hajlandók lemondani a magyar anyanyelvű diákokról a váradi magánegyetem javára. Az előadások után a jelen lévő gazdák tették fel kérdéseiket az államtitkárnak egyebek közt a kamarák megszervezésének és a kapcsolatok kiépítésének tematikájában.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.