2013. február 15., 08:272013. február 15., 08:27
Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár vitaindítójában elsőként arra hívta fel a figyelmet, hiába szeretnének a gazdák szigorúan szakmai egyeztetést, az agrárium helyzetét nagyban befolyásolják a politikai szféra történései. Ezt a tényt alátámasztandó a Magyarország uniós csatlakozásakor történteket idézte fel, amelynek meglátása szerint legnagyobb vesztese épp a mezőgazdaság volt éppúgy, ahogy három évvel később, 2007-ben, Románia esetében.
Mint elmondta, bár Magyarországon valamivel jobbak voltak a viszonyok mezőgazdasági téren, mint Romániában, a csatlakozási szerződésben a kis- és közepes, úgynevezett családi gazdaságoknak nem alkudtak ki kedvező feltételeket, ehelyett a mezőgazdasági támogatásokat mindössze egy szűk gazdasági lobbi számára tették elérhetővé. Ellenpéldaként Lengyelországot említette, ahol a csatlakozási szerződés feltételeit mindaddig nem véglegesítették, amíg az országos gazdaszövetség elnöke, aki személyesen volt jelen a tárgyalásokon, rá nem bólintott a tervezetre.
A kialkudott egymilliárd eurós mezőgazdasági támogatásnak köszönhetően a lengyel gazdák a burgonyát is annyira kedvező áron tudják értékesíteni akár külföldön is, hogy a magyar piacról szinte ki is szorították a hazai terméket. A másik fontos problémának az államtitkár azt látta, hogy a gazdák nem kaptak megfelelő felkészítést arra nézve, hogyan álljanak helyt az uniós pénzekért folyó versenyben. Elmondása szerint a Fidesz-kormány a továbbiakban arra fog koncentrálni, hogy a kis családi gazdálkodások versenyképességét segítse. „A válságból kivivő út a mezőgazdaságon keresztül vezet” – jelentette ki. Előadása végén felajánlotta a gazdáknak: jelöljék ki azokat a területeket, ahol szakmai segítséget igényelnek Budapestről, hiszen több erdélyi városban, köztük Csíkszeredában is már elindult a konkrét együttműködés a helybéliekkel.
A romániai gazdák 2004-től kezdve megpróbáltak tanulni a magyarországi hibákból, ám végül mégis elkövették a magukéit az EU-s csatlakozást követően – hangsúlyozta beszédében Szentmiklósi Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Bihar megyei szervezetének elnöke. Mint részletezte, a romániai gazdálkodók jelenleg egyetlen biztos bevétellel rendelkeznek az Unió részéről, ez pedig a területalapú támogatás. Hiányosságként értékelte azt a tényt, hogy az elméletileg létező agrárkamarák igen kis létszámmal működnek, és nem elég szervezettek.
Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja a tudás fontosságáról beszélt a mezőgazdaságban, kiemelve: a Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett oktatási modulban már hatvanan végeztek, közülük heten mesterfokozatot is szereztek – rájuk épülhetne a továbbiakban egy akkreditált agrárszak a PKE-n. Ez utóbbi azonban nehézségekbe ütközik: Pajzos Csaba, a PKE Közgazdaságtudományi Karának dékánja szerint hasonlót már többször is próbáltak akkreditáltatni, ám a nagy állami egyetemek nem hajlandók lemondani a magyar anyanyelvű diákokról a váradi magánegyetem javára. Az előadások után a jelen lévő gazdák tették fel kérdéseiket az államtitkárnak egyebek közt a kamarák megszervezésének és a kapcsolatok kiépítésének tematikájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok