
A Fitch Ratings szerint az euró bevezetésének hitelképességi hatása a semlegestől a pozitívig terjedne a közép-európai EU-gazdaságokban, amelyek hitelminősítési besorolása egy, kivételes esetben két fokozattal javulhatna a valutauniós csatlakozás esetén.
2016. április 11., 17:062016. április 11., 17:06
A nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett tanulmánya szerint a cég modellszámításai azt mutatják, hogy az euró meghonosítása Horvátország és Bulgária számára lenne a legkedvezőbb, a csatlakozásból Csehország és Lengyelország húzná a legkevesebb hasznot, Magyarország és Románia pedig köztes eset.
A Fitch Ratings egytől hatig terjedő skálát dolgozott ki, amely több kritérium alapján méri az euróövezeti csatlakozás potenciális makrogazdasági hasznosságát a hat vizsgált közép- és kelet-európai EU-gazdaságban. Az egyes osztályzat jelzi a legnagyobb, a hatos a legkisebb nemzetgazdasági szintű hasznot. Ezen a mércén Bulgária az egyes, Horvátország a kettes kategóriába került, Magyarország mutatója hármas, Romániáé négyes, Lengyelországé ötös, Csehországé hatos.
A Fitch ugyanakkor azt is bejelentette, hogy jelentősen romlott tavaly a leminősítések és a felminősítések aránya az államadósok körében, mindenekelőtt a feltörekvő térségben. A nemzetközi hitelminősítő kimutatta, hogy az általa besorolással ellátott szuverén adósok listáján 2015-ben 2:1 volt a rontott és a javított osztályzatok aránya. Egy évvel korábban ez az arányszám 0,8:1 volt, vagyis a cég abban az évben még több szuverén felminősítést jelentett be, mint ahány államadós besorolását rontotta.
A Fitch Ratings szerint a tavalyi leminősítések csaknem háromnegyede a feltörekvő térségi szuverén adósokat sújtotta. A cég mások mellett Ukrajna, Oroszország és Brazília államadós-osztályzatait is rontotta, de a leminősített országok között szerepelt a fejlett ipari térségből Ausztria, Görögország és Japán is.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!