Állami segélyt ad a kormány a vajdahunyadi energetikai központnak, amely szénkitermeléssel és energiatermeléssel foglalkozik. Egyebek mellett az állami vállalatnál tervezett szerkezeti átalakítások képezték az egyik okát annak, hogy a Ponta-kabinet februárban nem állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a jelenleg még érvényben lévő hitelmegállapodás folytatásának feltételeiről.
2015. április 15., 15:292015. április 15., 15:29
A segély egy sürgősségi rendeletből derült ki, amelynek tervezetét kedden tették közzé az energetikai minisztérium honlapján. E szerint a pénzügyminisztérium csaknem 100 millió lej értékű fél éves lejáratú kölcsönt ad állami segély címen a vállalatnak.
Ezt az összeget az állami privatizációs alapból folyósítják a Zsil-völgyében működő társaságnak, amelynek abban az esetben kell visszafizetnie kamatostól a segélyt, ha fél éven belül nem dolgoz ki egy szerkezetátalakítási tervet, amely növeli a vállalat hatékonyságát és biztosítja a fenntartható működését.
A kormány egyben arra is kötelezi a vállalatot, hogy különítse el a szénkitermelési és az energiatermelési tevékenységét. Victor Ponta rmán miniszterelnök februárban arról beszélt, hogy a washingtoni pénzintézet olyan drasztikus szerkezeti átalakításokat javasolt a szénkitermelő iparban, ami a vajdahunyadi és az olténiai energetikai központ megszűnéséhez vezetne hosszú távon.
Ezzel eltűnne Romániában ez az iparágazat, amely nagyon sok embernek biztosít megélhetést. Hozzátette, Bukarest számára energiabiztonsága szempontjából létfontosságú a szénbányászat. Mint ismeretes, a kormánynak februárban már másodszor nem sikerült megállapodnia az IMF-fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!