Sebezhető országok

Debora Revoltella, az UniCredit Csoport vezető közgazdásza szerint a növekedés általános mozgatórugói a régióban változatlanok, a pénzintézet közgazdászai Közép-Európában továbbra is átlagban 4,6 százalékos, Délkelet-Európában és a Baltikumban 5,1 százalékos, Európa távolabbi régióiban 6 százalékos növekedést jósolnak a 2008 és 2010 közötti időszakra.

Nőnek a háztartási bevételek
Az UniCredit közgazdászai úgy vélik: a közép- és kelet-európai országok fogyasztását a háztartások növekvő bevétele és a csökkenő munkanélküliség befolyásolja, ugyanakkor a nagy inflációs nyomás és a szigorúbb monetáris feltételek mérsékelő tényezőként hatnak. A háztartásoknak feszítettebb költségvetéssel kell megbirkózniuk, mivel fogyasztásukat az utóbbi időben egyre nagyobb arányban finanszírozták kölcsönökből. Ezzel együtt a közép-kelet-európai régió továbbra is versenyképes marad, bizonyos iparágak még hasznot is húzhatnak abból, hogy a nemzetközi vállalatok igyekeznek maximalizálni bevételüket az idetelepített beruházásaikból. „Egyértelmű, hogy a nemzetközi környezet miatt a közép- és kelet-európai régió sebezhető, különösen a hazai növekedés nemzetközi megtakarításokból történő finanszírozása érzékeny pont” – mutatott rá Debora Revoltella.

Románia a külföldi forrásoktól függ
A kutatás szerint az utóbbi években a régió legtöbb országa külső megtakarításokra támaszkodva biztosította saját növekedését. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányát egyrészt közvetlen külföldi befektetésekkel, másrészt külső adósságokkal pótolták. Az elemzés rámutat: a bankszektor a hitelezési tevékenység erőteljes növelése révén szintén fontos szerepet játszott ebben, ez volt a lakossági banki és a befektetési bővülés fő hajtóereje, amelyet szintén főként külföldről finanszíroztak. Tavaly a régió mintegy 100 milliárd euró összegű nemzetközi adósságot halmozott fel, miközben a bankszektor szinte megduplázta nettó külföldi forrásbevonását. A külföldi forrásoktól leginkább függő bankszektorral rendelkező országok a balti államok, Ukrajna, Kazahsztán és Románia, azok pedig, amelyeknek a legnagyobb segítségre van szükségük a folyó fizetési mérleg finanszírozása tekintetében, szintén a Baltikum, illetve Délkelet-Európa országai.

A munkaerőhiány béremelkedést generál
A nemzetközi tényezők mellett a régió országainak hazai inflációs kihívással is szembe kell nézniük, például a még mindig nem hatékony piacok problémáival, az árliberalizációval, valamint a nyugati színvonalhoz közelítő árakkal. A munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, de a munkaerő hiánya béremelkedést generál.
Az év eleje óta a balti országok gazdasági kilátásai egyértelműen romlottak. Ez a makrogazdaságban tapasztalt egyensúlyi zavaroknak, a szigorodó hitelfeltételeknek és a túlfűtött ingatlanpiacoknak tulajdonítható. Különösen Észtországban és Lettországban tűnik a vártnál gyorsabbnak a visszaesés. Jelenleg egyedül Litvánia gazdasága mutat lendületet a 2008-as évre várt 4,7 százalékos GDP-növekedéssel.
A folyó fizetési mérlegek nagyfokú ingadozása, a növekedés külső megtakarításoktól való erőteljes függése, valamint az inflációs nyomás miatt a délkelet-európai országoknak a balti államokéhoz hasonló kihívásokkal kell szembenézniük. Ezekben az államokban a folyó fizetési mérleg jelentős hiányának finanszírozása továbbra is az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő terület.
Az UniCredit csoport közgazdászai úgy vélik, hogy a délkelet-európai országokban a növekedés bizonyos mértékű visszaesése mellett sem kell olyan változásra számítani, mint amilyen a balti államokban zajlik. Ezekben az országokban a GDP 2008-as növekedése eléggé magas szintet érhet el: a legmagasabbat, 6,8 százalékot Románia produkálhat, amelyet Szerbia követ 6,2 százalékkal, majd Bulgária 6, Bosznia-Hercegovina 5,8 és Horvátország 4 százalékkal.