Romlottak a makrogazdasági kilátások Közép- és Kelet-Európában a harmadik negyedévben – derül ki a Pénzügyi és Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szervezete (ACCA) és az üzleti könyvvizsgálók szervezete (IMA) közös, kedden nyilvánosságra hozott kutatásából.
2014. december 09., 17:282014. december 09., 17:28
A válaszadók 58 százaléka (a korábbi 54 százalékkal szemben) úgy látja, hogy romlanak a gazdasági körülmények, és csak 37 százalék számít javulásra, szemben a korábbi 44 százalékkal.
„A gazdasági körülmények általában véve továbbra is kedvezőtlenek a régióban, de a válaszadók szerint van ok a reményre” – fogalamzott a közlemény szerint Manos Schizas, az ACCA vezető gazdasági elemzője, a jelentés egyik szerzője.
Hozzátette: miközben szűkült a hozzáférés a növekedési tőkéhez, és sosem látott mértékben romlottak a pénzforgalmi feltételek, gátolva az üzleti kapacitásfejlesztést és a nem organikus növekedési lehetőségeket, észrevehető a hagyományosabb üzleti lehetőségek élénkülése, illetve az árfolyam-ingadozás mérséklődése. „Ennek következtében az üzleti bizalom kissé erősödött, megtörve az egy éve tartó csökkenő tendenciát a régió aggasztó makrogazdasági helyzete ellenére\" – mondta.
A közép- és kelet-európai válaszadók 47 százaléka számolt be bizalomvesztésről saját szervezetének kilátásait illetően, ami 6 százalékpontos csökkenés a második negyedévhez képest. Bizalomnövekedésről 19 százalék számolt be a korábbi 14 százalék után.
Az összesített adatok szerint a válaszadók harmada (a második negyedévben mért 32 százalékhoz képest most 33 százalék) tapasztalt bizalomvesztést ebben a negyedévben, míg mindössze 28 százalékuk beszélt bizalomnövekedésről, ami 2 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben volt. A pénzügyi szakértők 58 százaléka még mindig optimista országa gazdasági fellendülését illetően, míg 37 százalékuk pesszimista, ami egy százalékpontos csökkenést mutat a korábbi kutatáshoz képest, a globális üzleti bizalom ugyanakkor már második negyedéve csökken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!