
Romlottak a makrogazdasági kilátások Közép- és Kelet-Európában a harmadik negyedévben – derül ki a Pénzügyi és Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szervezete (ACCA) és az üzleti könyvvizsgálók szervezete (IMA) közös, kedden nyilvánosságra hozott kutatásából.
2014. december 09., 17:282014. december 09., 17:28
A válaszadók 58 százaléka (a korábbi 54 százalékkal szemben) úgy látja, hogy romlanak a gazdasági körülmények, és csak 37 százalék számít javulásra, szemben a korábbi 44 százalékkal.
„A gazdasági körülmények általában véve továbbra is kedvezőtlenek a régióban, de a válaszadók szerint van ok a reményre” – fogalamzott a közlemény szerint Manos Schizas, az ACCA vezető gazdasági elemzője, a jelentés egyik szerzője.
Hozzátette: miközben szűkült a hozzáférés a növekedési tőkéhez, és sosem látott mértékben romlottak a pénzforgalmi feltételek, gátolva az üzleti kapacitásfejlesztést és a nem organikus növekedési lehetőségeket, észrevehető a hagyományosabb üzleti lehetőségek élénkülése, illetve az árfolyam-ingadozás mérséklődése. „Ennek következtében az üzleti bizalom kissé erősödött, megtörve az egy éve tartó csökkenő tendenciát a régió aggasztó makrogazdasági helyzete ellenére\" – mondta.
A közép- és kelet-európai válaszadók 47 százaléka számolt be bizalomvesztésről saját szervezetének kilátásait illetően, ami 6 százalékpontos csökkenés a második negyedévhez képest. Bizalomnövekedésről 19 százalék számolt be a korábbi 14 százalék után.
Az összesített adatok szerint a válaszadók harmada (a második negyedévben mért 32 százalékhoz képest most 33 százalék) tapasztalt bizalomvesztést ebben a negyedévben, míg mindössze 28 százalékuk beszélt bizalomnövekedésről, ami 2 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben volt. A pénzügyi szakértők 58 százaléka még mindig optimista országa gazdasági fellendülését illetően, míg 37 százalékuk pesszimista, ami egy százalékpontos csökkenést mutat a korábbi kutatáshoz képest, a globális üzleti bizalom ugyanakkor már második negyedéve csökken.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!