
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A Nemzetközi Valutaalap szerint jelentősen romlottak a globális gazdaság 2022. évi kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Az IMF kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint idén a globális gazdaság 3,6 százalékkal nő a januárban várt 4,4 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3,8 százalékról 3,6 százalékra mérsékelte a szervezet.
2022. április 19., 16:572022. április 19., 16:57
Az IMF januárban még azzal számolt, hogy a globális gazdaság az idei második negyedévtől erősödik, mivel a koronavírus új változata, az omikron rövid hatású lesz. A korábbi várakozásokkal ellentétben a kilátások azonban jelentősen romlottak, nagyrészt Oroszország ukrajnai inváziója miatt, amely tragikus humanitárius válságot okoz Kelet-Európában, valamint azokra a szankciókra, amelyek célja a nyomásgyakorlás Oroszországra, hogy szüntesse be a háborút.
A közvetlen humanitárius hatásokon túlmenően a háború jelentősen visszafogja a globális fellendülést és tovább növeli az inflációt. Tavaly 6,1 százalékkal nőtt a globális gazdaság.
A januári, 3,9 százalékos becsléséhez képest 3,3 százalékra rontotta a fejlett országok idei évi és 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkentette a jövő növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 5,2 százalékkal nőtt tavaly.
Az idei németországi növekedési prognózisát 1,7 százalékponttal rontotta 2,1 százalék növekedésre az IMF, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal 2,7 százalékra javította. A német GDP tavaly 2,8 százalékkal nőtt.
Az amerikai gazdaság sem kerülte el a becsült növekedés mérséklését, a januári 4 százalékról 3,7 százalékra, a jövő évit pedig ugyancsak 0,3 százalékponttal, 2,3 százalékra vágta vissza a Nemzetközi Valutaalap. Az amerikai GDP tavaly 5,7 százalékkal nőtt.
A fejlődő országokban 3,8 százalékos növekedést vár az idén az IMF és 4,4 százalékost jövőre. Az idei prognózist 1 százalékponttal, a jövő évi 0,3 százalékponttal rontották a jelentés összeállítói. Az országcsoport GDP-je 6,8 százalékkal bővült tavaly.
India gazdasági növekedési is kisebb lehet a januárban vártnál, de a bővülés csaknem a duplája lesz így is a kínainak. Az idei indiai GDP-növekedési kilátást 0,8 százalékponttal 8,2 százalékra, a jövő évi 0,2 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkentette az IMF, miután a tavalyi növekedés 8,9 százalék volt.
Ebbe az országcsoportba tartozik Oroszország, amelynek a GDP-je idén 8,5 százalékkal zsugorodhat a januárban várt 2,8 százalék növekedés helyett, jövőre pedig 2,3 százalék lehet a gazdasági visszaesés a januárban becsült 2,1 százalék bővülést követően. Az orosz GDP tavaly 4,7 százalékkal nőtt.
Az idei forgalom 1 százalékpontos, a jövő évi pedig 0,5 százalékpontos rontás a januári becsléshez képest. A Brent, a Dubai Fateh, és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 69,07 dollár volt tavaly. Az idén 106,83 dollár, jövőre pedig 92,63 dollár lehet az IMF szerint.
Az euróövezetben idén 5,3, jövőre 2,3 százalék, Japánban az idén 1 százalék, jövőre 0,8 százalék, az Egyesült Államokba pedig idén 7,7 százalék, jövőre 2,9 százalékos inflációra számít az IMF. A fejlődő országokban az idén 8,7 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 2,8 százalékponttal, jövőre 1,8 százalékponttal magasabbra a januárban jelzettnél.
Tavaly a fejlett országokban 3,1 százakkal, a fejlődő országokban 5,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Mindkét ország gazdasági növekedése alacsonyabb lesz a szervezet októberi prognózisában előre jelzettnél.
A Nemzetközi Valutaalap azzal számol, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő. Az októberi jelentésében még 5,1 százalékos növekedést várt 2022-re az IMF a tavalyi 7,1 százalékos bővülés után.
Az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 10,3 százalékosra gyorsulhat az októberben várt 3,6 százalékkal szemben; jövőre az ütem 6,4 százalékra lassul az előrejelzés szerint.
Lengyelország az IMF prognózisa szerint az idén a magyarországival megegyező, 3,7 százalékos gazdasági növekedést ér el a tavalyi 5,7 százalék után. Októberben az IMF 5,1 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re. Jövőre a lengyel gazdaság növekedése 2,9 százalékra lassulhat. Lengyelországban az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 8,9 százalék, jövőre 10,3 százalék lehet. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,5 százalék után idén 3,2 százalékra, jövőre 3 százalékra mérséklődhet.
Az IMF előrejelzése szerint Oroszország GDP-je a tavalyi 4,7 százalékos növekedés után idén 8,5 százalékkal, 2023-ben további 2,3 százalékkal csökkenhet. Az infláció a tavalyi 6,7 százalékot követően az idén 21,3 százalék, jövőre 14,3 százalék lehet. A munkanélküliség a tavalyi 4,8 százalékról idén 9,3 százalékra nő, a ráta jövőre 7,8 százalékra mérséklődik.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!