
A lakossági gázár 1 százalékkal, az elektromos áram ára 2,8 százalékkal nőtt az Európai Unióban (EU) 2013 második felében 2012 második feléhez képest – derült ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdai közleményéből.
2014. május 21., 20:012014. május 21., 20:01
2014. május 22., 13:162014. május 22., 13:16
Az egyes országok nemzeti valutájában számolva a gázár Romániában (10 százalék), Portugáliában (9 százalék), Nagy-Britanniában (8 százalék) nőtt a legjobban, miközben Magyarországon (mínusz 15 százalék), Görögországban (mínusz 13 százalék) és Lengyelországban (mínusz 10 százalék) csökkent leginkább. Az elektromos áram Észtországban (22 százalék), Görögországban (20 százalék) és Romániában (17 százalék) drágult a legjobban.
Ezzel szemben Cipruson (mínusz 15 százalék), Magyarországon (mínusz 14 százalék) és Spanyolországban (mínusz 9 százalék) csökkent leginkább az áram ára. Az Eurostat adatai szerint 2013 második felében Bulgáriában, Romániában és Magyarországon volt a legolcsóbb az áram. Euróban számolva 100 kilowattóránként 8,8 euró, 12,9 euró, illetve 13,3 euró volt az áramár.
Vásárló-erő paritáson számolva azonban már 19,7 euró a bolgár, 25,9 euró a román és 23,4 euró a magyar áram ára, amelyek nagyon közel vannak a szintén vásárlóerő-paritáson számolt dán (21,5 euró) vagy spanyol (22,7 euró) árhoz.
Történelmi egyezség
Aláírták a 30 évre szóló orosz–kínai földgázszállítási szerződést szerdán Sanghajban – jelentette az Interfax. A Gazprom orosz állami energetikai cég és a kínai állami kőolaj- és földgázvállalat, az CNPC vezetői az évi 38 milliárd köbméter orosz földgáz Kínába szállításáról szóló megállapodást Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő jelenlétében szentesítették kézjegyükkel.
A bejelentést követően 2 százalékkal nőtt a Gazprom részvényeinek ára a moszkvai tőzsdén. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója szerint az orosz–kínai gázszállítási szerződés értéke 400 milliárd dollárt tesz ki. Miller az orosz földgáz köbméterenkénti árát azonban nem fedte fel arra hivatkozva, hogy az üzleti titok. Arról említést tett, hogy a szerződésben úgynevezett bányajáradéki adókedvezményről is szó van. A Gazprom vezérigazgatója hozzátette, hogy minden elvi kérdést rendeztek kínai partnerükkel, és a Sanghajban aláírt szerződés a cég legnagyobb megállapodása.
A Kínába irányuló orosz földgázexportról szóló megállapodásról több mint tíz éve kezdtek tárgyalni. A szerződés szerint a Gazprom 2018-tól szállítja az évente 38 milliárd köbméter földgázt Kelet-Szibériából Kínába, amely a kelet-ázsiai ország jelenlegi éves fogyasztásának nagyjából a negyede.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!