Romániában nincs hagyománya a távmunkának: kevesen dolgoznak otthonról, pedig sok előnnyel járhat

Az otthonról dolgozók aránya Bulgáriában (1,2 százalék), Romániában (2,5 százalék), Horvátországban (3,1 százalék) és Magyarországon (3,6 százalék) volt a legalacsonyabb. Eközben Finnországban a legmagasabb a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, 25,1 százalék, majd Luxemburg (23,1 százalék) és Írország (21,5 százalék) következik.

A statisztikából ugyanakkor arra is fény derül, hogy az otthonról dolgozó nők aránya magasabb a férfiakénál, 13,2 százalék, szemben a 11,5 százalékkal. Életkor szerinti lebontásban a 15 és 24 év közötti munkavállalók mindössze 6,3 százaléka dolgozott távmunkában tavaly, a 25 és 49 év közöttiek körében 13 százalék, az 50 és 64 év közöttieknél pedig 12,4 százalék volt ez az arány.

Az Eurostat közleménye arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az elmúlt egy évtizedben uniós viszonylatban konstans módon 5 százalék körül mozgott a huzamos ideig távmunkában dolgozók aránya.

Az alkalmazottak esetében a 2019-ben jegyzett 3,2 százalékról 10,8 százalékra, a szabadfoglalkozásúak esetében pedig 19,4 százalékról 22 százalékra nőtt a távmunkavállalók aránya.

A számokat nézve nem olyan rossz a helyzet

– értékelte a statisztikai adatokat a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Rámutatott: a számokat lebontva kiderül, hogy a szolgáltatások közül nagyon magas arányt tesznek ki a különböző közszolgáltatások, melyeket az állami intézmények bocsátanak a lakosság rendelkezésére, az állami intézményekben pedig tipikusan nem működött a távmunka. Szintén idetartozik a vendéglátóipar, ahol nehezen megvalósítható a távmunka, a járvány alatt ugyanakkor az ágazatban dolgozók többsége kényszerszabadságon volt, vagy elveszítette az állását. Ebben a 60 százalékban van továbbá a mezőgazdaság is, ahol ugyan kevesen dolgoznak, de szintén kizárt a távmunka.

„Valójában a romániai alkalmazottak mindössze 10–15 százaléka dolgozik olyan területen, ahol meg is valósulhat a távmunka, például a számítástechnika terén, innen nézve pedig azok közül, akik tényleg dolgozhatnak távmunkában, minden negyedik–ötödik alkalmazott ezt is teszi” – véli Rácz Béla Gergely.

– összegzett a közgazdász, hangsúlyozva Romániában nagymértékben a járványhelyzet kényszerítette ki a távmunkát. 

A home office-nak megvannak az előnyei

Rácz Béla Gergely úgy véli, a távmunkát több összefüggésben lehet vizsgálni, de általános gazdasági és közgazdasági vonatkozásban vitathatatlan előnyei vannak. Mint a közgazdász lapunknak kifejtette,

A távmunka előnye, hogy ezt az időt nem fecsérlik el, tölthetik munkával, ami a társadalomban, a gazdaságban értéket teremt, de tölthetik a családjukkal, a gyerekeikkel, ezáltal a gyerekeik lesznek fejlettebbek, értelmesebbek, szociálisabbak, amiből később szintén pénzben kifejezhető haszna lehet a társadalomnak. „Ha az emberek időt nyernek, annak gazdasági értelemben többletértéke van, pozitív nemzetgazdasági hatás származik belőle” – húzta alá a közgazdász.

Arra is kitért, hogy számtalan olyan tevékenység van, amely eddig is könnyedén működhetett volna online, ez csak azért nem történt meg, mert „nem voltak hozzá eszközeink vagy rutinunk”.

– fogalmazta meg Rácz Béla Gergely. Példaként az egyetemi intézeti gyűléseket hozta fel, amelyeket egyszerűen le lehet bonyolítani online, hiszen nincs jelentősége a személyes jelenlétnek. „Az oktatást nem lehet sokáig jól csinálni online, de vannak olyan tevékenységek, amelyeket akkor is érdemes online folytatni, amikor már nem muszáj” – összegezte a szakértő.