Csökkent az euróövezetben a kiskereskedelmi forgalom februárban az előző hónaphoz képest, az Európai Unióban viszont stabil maradt.
2015. április 08., 15:002015. április 08., 15:00
Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene februárban az előző hónaphoz viszonyítva a januári 0,9 százalékos növekedés után.
A 28 tagú Európai Unióban változatlan marad a kiskereskedelmi forgalom volumene a januári 0,7 százalékos növekedés után. Az egy évvel korábbival összevetve 3 százalékkal nőtt az euróövezet és 3,6 százalékkal az Európai Unió kiskereskedelmi forgalma.
A legnagyobb havi növekedést Lettország (1,2 százalék), Málta és Szlovénia (egyaránt 1,1 százalék) és Litvánia (1,0 százalék) érte el februárban. Magyarország Franciaországgal együtt a középmezőnyben szerepel 0 százalékkal. Nyolc országban csökkent a kiskereskedelmi forgalom, a legnagyobb mértékben Romániában (1,4 százalék), Portugáliában (1,2 százalék) és Spanyolországban (0,7 százalék).
Éves szintű összehasonlításban az euróövezetben 4,3 százalékkal növekedett a nem élelmiszer szektor forgalma, 4,2 százalékkal az üzemanyagoké, 1,0 százalékkal pedig az élelmiszereké, italoké és dohánytermékeké. Az Európai Unióban az üzemanyagok forgalma 5,5 százalékkal ugrott meg, a nem élelmiszer szektor 4,9, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma pedig 1,5 százalékkal bővült.
Az egy évvel korábbihoz képest februárban Luxembourgban (10,2 százalék), Lettországban (9 százalék) Lengyelországban (8,3 százalék), Magyarországon és Csehországban (egyaránt 6,3 százalék) nőtt leginkább a kiskereskedelmi forgalom. Csökkenés csak Szlovákiában volt, 0,3 százalékos. n Hírösszefoglaló
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!