Az Európai Unió lakosságának több mint kétharmada saját tulajdonú ingatlanban lakik, a házban élők aránya 59,3 százalékot, a lakásban élőké pedig 40 százalékot tett ki tavaly – derült ki az Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által nyilvánosságra hozott jelentésből.
2015. november 24., 19:242015. november 24., 19:24
Az uniós lakosság 70,1 százaléka saját tulajdonú, 29,9 százaléka pedig bérelt ingatlanban lakott 2014-ben. Országokra bontva a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Romániában (96,1 százalék), Szlovákiában (90,3 százalék), Litvániában (89,7 százalék) és Magyarországon (89,1 százalék) a legmagasabb, míg a legalacsonyabb értékeket Németországban (52,5 százalék), Ausztriában (57,2 százalék), Dániában (63,3 százalék), Nagy-Britanniában (64,8 százalék) és Franciaországban (65,1 százalék) mérték.
A lakosság túlnyomó többsége házban él Nagy-Britanniában (84,7 százalék), Horvátországban (80,8 százalék), Belgiumban (77,6 százalék), Hollandiában (77,1 százalék), Cipruson (72,7 százalék) és Szlovéniában (70,3 százalék). A lakásban élők aránya 66,5 százalékkal Spanyolországban a legnagyobb, majd Lettország (65,1 százalék), Litvánia (58,4 százalék) és Görögország (56,9 százalék) következik.
A tavalyi adatokat feldolgozó jelentés szerint a kormányzati politika egyik fő kihívása az, hogy mindenkinek méltó lakhatást biztosítsanak, úgy a lakhatás költségeit, mint minőségét illetően. Az uniós lakosság 11,4 százalékának számára jelentenek túl nagy anyagi terhet a lakhatási költségek, azaz jövedelmük több mint 40 százalékát kénytelenek erre a célra költeni.
Görögországban alakult ki messze a legrosszabb helyzet, a lakosság több mint 40 százalékát sújtja ez a probléma. A listán Németország (15,9 százalék), Dánia (15,6 százalék), Hollandia (15,4 százalék) és Románia (14,9 százalék) következik. Magyarország az uniós átlaggal megegyező 11,4 százalékkal a nyolcadik helyen áll. A legkevésbé Máltán (1,6 százalék), Cipruson (4,0 százalék), valamint Franciaországban és Finnországban (egyaránt 5,1 százalék) jelent problémát a lakásrezsi kifizetése.
A lakhatás minőségét illetően az egyik kulcselem a megfelelő méretű lakótér biztosítása. Tavaly a lakosság 17,1 százaléka élt a lakók számához képest túl kevés szobával rendelkező ingatlanban. A listavezető Romániában a lakosság több mint fele, 52,3 százaléka él az uniós szabványok szerint túlzsúfolt ingatlanban, de a következő helyezett Magyarországon is 44,6 százalékkal a lakosság majdnem felét érinti ez a probléma.
Lengyelországban a lakosság 44,2, Bulgáriában 43,3, Horvátországban 42,1, Lettországban 39,8, Szlovákiában pedig 38,6 százaléka él túlzsúfolt ingatlanban. A helyzet Belgiumban (2 százalék), Cipruson (2,2 százalék), Hollandiában (3,5 százalék), Máltán (4 százalék), Spanyolországban (5,3 százalék) és Németországban (6,6 százalék) a legkedvezőbb.
A lakhatással való elégedettség a 16 évesnél idősebb uniós lakosok körében 7,5 pontot tett ki egy, a nullától a tízesig terjedő skálán mérve, ami a második legjobb eredményt jelenti a személyes kapcsolatok után. Leginkább a három észak-európai EU-tagállam – Finnország (8,4 pont), Dánia (8,3 pont) és Svédország (8,2 pont) –, valamint Ausztria (8,3 pont) és Hollandia (8,1 pont) lakossága elégedett. A listán alulról fölfelé Bulgária (6,0 pont), Lettország és Görögország (egyaránt 6,6 pont), valamint Magyarország (6,8 pont) következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!