Az Európai Unió lakosságának több mint kétharmada saját tulajdonú ingatlanban lakik, a házban élők aránya 59,3 százalékot, a lakásban élőké pedig 40 százalékot tett ki tavaly – derült ki az Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által nyilvánosságra hozott jelentésből.
2015. november 24., 19:242015. november 24., 19:24
Az uniós lakosság 70,1 százaléka saját tulajdonú, 29,9 százaléka pedig bérelt ingatlanban lakott 2014-ben. Országokra bontva a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Romániában (96,1 százalék), Szlovákiában (90,3 százalék), Litvániában (89,7 százalék) és Magyarországon (89,1 százalék) a legmagasabb, míg a legalacsonyabb értékeket Németországban (52,5 százalék), Ausztriában (57,2 százalék), Dániában (63,3 százalék), Nagy-Britanniában (64,8 százalék) és Franciaországban (65,1 százalék) mérték.
A lakosság túlnyomó többsége házban él Nagy-Britanniában (84,7 százalék), Horvátországban (80,8 százalék), Belgiumban (77,6 százalék), Hollandiában (77,1 százalék), Cipruson (72,7 százalék) és Szlovéniában (70,3 százalék). A lakásban élők aránya 66,5 százalékkal Spanyolországban a legnagyobb, majd Lettország (65,1 százalék), Litvánia (58,4 százalék) és Görögország (56,9 százalék) következik.
A tavalyi adatokat feldolgozó jelentés szerint a kormányzati politika egyik fő kihívása az, hogy mindenkinek méltó lakhatást biztosítsanak, úgy a lakhatás költségeit, mint minőségét illetően. Az uniós lakosság 11,4 százalékának számára jelentenek túl nagy anyagi terhet a lakhatási költségek, azaz jövedelmük több mint 40 százalékát kénytelenek erre a célra költeni.
Görögországban alakult ki messze a legrosszabb helyzet, a lakosság több mint 40 százalékát sújtja ez a probléma. A listán Németország (15,9 százalék), Dánia (15,6 százalék), Hollandia (15,4 százalék) és Románia (14,9 százalék) következik. Magyarország az uniós átlaggal megegyező 11,4 százalékkal a nyolcadik helyen áll. A legkevésbé Máltán (1,6 százalék), Cipruson (4,0 százalék), valamint Franciaországban és Finnországban (egyaránt 5,1 százalék) jelent problémát a lakásrezsi kifizetése.
A lakhatás minőségét illetően az egyik kulcselem a megfelelő méretű lakótér biztosítása. Tavaly a lakosság 17,1 százaléka élt a lakók számához képest túl kevés szobával rendelkező ingatlanban. A listavezető Romániában a lakosság több mint fele, 52,3 százaléka él az uniós szabványok szerint túlzsúfolt ingatlanban, de a következő helyezett Magyarországon is 44,6 százalékkal a lakosság majdnem felét érinti ez a probléma.
Lengyelországban a lakosság 44,2, Bulgáriában 43,3, Horvátországban 42,1, Lettországban 39,8, Szlovákiában pedig 38,6 százaléka él túlzsúfolt ingatlanban. A helyzet Belgiumban (2 százalék), Cipruson (2,2 százalék), Hollandiában (3,5 százalék), Máltán (4 százalék), Spanyolországban (5,3 százalék) és Németországban (6,6 százalék) a legkedvezőbb.
A lakhatással való elégedettség a 16 évesnél idősebb uniós lakosok körében 7,5 pontot tett ki egy, a nullától a tízesig terjedő skálán mérve, ami a második legjobb eredményt jelenti a személyes kapcsolatok után. Leginkább a három észak-európai EU-tagállam – Finnország (8,4 pont), Dánia (8,3 pont) és Svédország (8,2 pont) –, valamint Ausztria (8,3 pont) és Hollandia (8,1 pont) lakossága elégedett. A listán alulról fölfelé Bulgária (6,0 pont), Lettország és Görögország (egyaránt 6,6 pont), valamint Magyarország (6,8 pont) következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!