A 4000 eurós átlagjövedelemmel rendelkező romániaiak csupán mintegy 35 százaléka tölti el otthon szabadságát, míg a közel 50 ezer eurós átlagkeresetű franciáknál ez az arány magasabb. A felmérésből az is kiderül, hogy miközben a tehetős európaiaknak csupán tíz százaléka tölti szabadságát méregdrága külföldi luxusüdülőhelyen, a román állampolgárok körében ez az arány 15 százalékos.
Ugyanakkor a romániaiak a felmérés szerint még mindig nem szoktak rá a banki megtakarítás gyakorlatára, mint ahogy az elektronikus fizetési módozatok és az internetes vásárlás is meglehetősen ritka madárnak számít Romániában. Az említett felmérések szerint az európai polgárok 35 százaléka tartja pénzét banki megtakarítás formájában, míg Romániában ez az arány 15 százalékos. Míg a tőlünk nyugatabbra élők 70 százaléka fizet rendszeresen hitelkártyával, addig nálunk ez az arány csak 30 százalékos.
A banki adatok szerint azonban a kártyatulajdonosok sem túl gyakran fizetnek plasztikkártyával közvetlenül az üzletben: átlagban alig 25 százalékuk él ezzel a lehetőséggel, míg a többség inkább kiveszi a bankautomatából a készpénzt, és azzal fizet. Az internetes vásárlás esetében még kiáltóbb az ellentét: miközben Nyugaton a megkérdezettek 50 százaléka él ezzel a lehetőséggel, nálunk ez az arány mindössze 9 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok