2010. január 22., 15:062010. január 22., 15:06
Az IMF küldöttsége a napokban folytatja tárgyalásait Bukarestben a román kormány illetékeseivel a készenléti hitelmegállapodás esetleges módosításáról, amelynek lényegi elemeiről még nem hoztak nyilvánosságra részleteket. Annyi vált csupán ismertté, hogy a Jeffrey Franks küldöttségvezető által átadott dokumentum részben módosítja a tavaly megkötött hitel-megállapodásban foglalt feltételeket. A nemzetközi pénzintézet állítólag újabb elvárásokat fogalmaz meg a román kormány számára a további részletek lehívása érdekében.
Jeffrey Franks a napokban megerősítette: Románia egyelőre megteheti, hogy a most esedékes két részlet felét a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékalapjába, illetve a költségvetési hiány pótlására használja, de az IMF nem szeretné, ha ezek a pénzek a jövőben is a fizetések és a nyugdíjak fedezésére szolgálnának. A pénz rendeltetésének pontos rögzítése mindenesetre a következő napokban esedékes.
Egyelőre azonban az a kérdés, hogy Románia valóban megkaphatja-e hitelszerződés tavaly decemberben elmaradt harmadik, illetve a most esedékes negyedik részletét, ez a két összeg 2,3 milliárd eurót tesz ki. Decemberben azért nem utalták át az 1,5 milliárd eurós harmadik részletet, mert az elhúzódó kormányválság, a fordulatokkal teli elnökválasztás, illetve az azt követő kormányalakítás elhúzódása bizonytalanná tette a belpolitikai helyzetet.
Emiatt késedelmet szenvedett a 2010-re szóló költségvetés parlamenti elfogadása, amelyre ebben a hónapban kerített sort a törvényhozó testület. Sok múlik azon is, hogy miként alkalmazzák a már megszületett, egységes bérezésről szóló törvényt, sikerül-e tető alá hozni a nyugdíjrendszer és a pénzügyi szektor reformját.
Jeffrey Franks eddigi megnyilatkozásaiból kiderül, hogy nincs különösebb akadálya a mostani részletek lehívásának, akkor sem, ha a megállapodásban rögzített inflációs rátát az ország nem tudta tartani. Hangsúlyozta azonban, hogy csekély mértékű a túllépés, vagyis az előirányzott 4,5 százalék helyett 4,74 százalék lett az árdrágulás. Az biztos viszont, hogy a költségvetési hiánycél nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát.
Az IMF 1,3 százalékos romániai gazdasági növekedésre számít az idén. Jeffrey Franks úgy vélte, hogy e kis mértékű gyarapodás hatására az év végére már érezhető lesz a javulás.
Ambiciózusnak nevezte a román kormány által kidolgozott gazdasági programot, szerinte sikerült egyensúlyba hozni a költségvetés mérlegét, ugyanakkor az IMF még nagyobb hatékonyságot, jobb eredményeket és még kisebb kiadásokat vár Bukaresttől.
A Moody\'s Investors Service minapi jelentésében felvetette annak a lehetőségét, hogy a várható gazdasági növekedés nyomán Romániának talán nem lesz szüksége a jövőben a készenléti hitelösszeg egészének a felhasználására. Jeffrey Franks ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy ez teljes egészében a román kormány döntésén múlik.
Sebastian Vlădescu pénteken úgy nyilatkozott: szerinte Románia meglehetősen jó helyzetbe került ahhoz, hogy majd saját lábán is megálljon. Egyelőre azonban hasznos számára az IFM támogatása, hiszen az növeli az ország hitelképességét, arról nem is beszélve, hogy költségmegtakarítást is jelent.
Románia számára kétségtelenül az IMF-hitel a \"legolcsóbb\", hiszen annak kamata 3,5 százalék. Az állam hasonló kölcsönt a belső piacon csak 4-5 százalékos kamattal tudna beszerezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok