Marcel Boloș szerint Románia számára a PNRR újratárgyalása az Európai Bizottsággal „rendkívül összetett” folyamat
Fotó: Gov.ro
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál sokkal „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után, ezért kell teljesíteni az Európai Bizottsággal szembeni kötelezettségvállalásokat. Románia tárgyalást folytat az Európai Bizottság illetékeseivel annak érdekében, hogy ne veszítsen el uniós forrásokat.
2025. május 08., 18:512025. május 08., 18:51
2025. május 08., 18:542025. május 08., 18:54
A kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a tárcavezető kifejtette, hogy az uniós források felhasználásának, a költségvetési hiány csökkentésének és az Európai Bizottsággal szemben vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítania kell Románia makrogazdasági egyensúlyát. Boloș hangsúlyozta, hogy a pénzügyminisztériumban lévő biztonsági tartalék továbbra is biztosítja a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek kifizetését.
Emlékeztetett arra, hogy Románia májusban 1,3 milliárd, júniusban 1,8 milliárd euróra számít az EU kohéziós alapjából. „Tehát a piacok és a befektetők érzelmi reakciója remélhetőleg lassan-lassan el fog csitulni, ha nem történnek zavarok Románia európai pályáján” – jelentette ki az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter. Marcel Boloș ismertetése szerint május végén kapja meg Románia az uniós helyreállítási mechanizmus keretében benyújtott harmadik kifizetési kérelméhez rendelt első részösszeget, 1,3 milliárd eurót. Emlékeztetett, hogy az előfinanszírozzással és az első két kifizetési kérelemhez rendelt összegekkel együtt Románia eddig 9,2 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Május végén további 1,3 milliárd euróra számíthat az ország a harmadik kifizetési kérelem részösszegeként.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
A tárcavezető hozzátette, április végén ugyanakkor 1,8 milliárd euró értékben nyújtottak be kifizetési kérelmet az EU kohéziós alapjának forrásaira, amelyekből főleg az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt projektekkel „kompatibilis” beruházásokat finanszíroznak. Marcel Boloș azt is elmondta, hogy a PNRR újratárgyalása az Európai Bizottsággal „rendkívül összetett” folyamat, de remélik, hogy az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek júliusi ülésén megszületik a végső döntés erről.
A PNRR-be foglalt beruházások kivitelezésének határideje 2026. augusztus 31-e, és azért fontos mielőbb jóváhagyatni a terv módosítását, hogy az országnak legyen ideje maradéktalanul teljesíteni a célkitűzéseket, és ezáltal lehívhassa a rendelkezésére álló 13,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás teljes összegét – magyarázta a tárcavezető. Emlékeztetett, hogy emellett Románia 14,9 milliárd euró kedvezményes hitelre is jogosult a helyreállítási mechanizmus keretében.
Marcel Boloș tájékoztatása szerint a PNRR módosításáról folytatott tárgyalásokon Románia egyebek mellett javaslatot tesz arra, hogy foglaljanak bele a negyedik kifizetési kérelembe 55 már teljesített, de a későbbi kifizetési igénylésekhez kapcsolódó célkitűzést és mérföldkövet. Ezáltal a negyedik kifizetési kérelembe foglalható összeg 2,7 milliárd euróról 5,7 milliárd euróra nőne – magyarázta a miniszter. Emellett a PNRR-be foglalt, de nagy késésben levő beruházásokat olyanokra cserélnék, amelyeket már megvalósítottak az állami költségvetésből és illeszkednek a helyreállítási terv célkitűzéseihez – tette hozzá.
Az Európai Bizottság (EB) március 25-én kiadott előzetes értékelése szerint a harmadik kifizetési kérelem összesen 74 mérföldkövéből és célkitűzéséből Románia eddig 68-at teljesített, aminek köszönhetően 2 milliárd eurót hívhat le az EU helyreállítási alapjából. Közleményében az EB emlékeztetett arra, hogy a harmadik kifizetési kérelem mérföldkövei és célkitűzései többek között a zöld és digitális átmenettel, a fenntartható közlekedéssel, az adózással és a nyugdíjakkal, az üzleti szférával, a városi mobilitással, az idegenforgalommal és a kultúrával, az egészségüggyel, a jó kormányzással, az oktatással, valamint a hulladékgazdálkodással és az erdőgazdálkodással kapcsolatos reformokra és beruházásokra vonatkoznak.
Az EB ugyanakkor megállapította azt is, hogy Románia nem teljesítette a 215. mérföldkövet, mert nem lépett hatályba a különnyugdíjakra fordított kiadásokat csökkentő törvény. Ezzel együtt összesen hat olyan mérföldkő szerepel a harmadik kifizetési kérelemben, amelyeket Brüsszel értékelése szerint Románia nem teljesített megfelelően. Az EB közölte, hogy a hat mérföldkő esetében a kifizetéseket felfüggeszti, a sikeresen teljesített mérföldkövekért pedig Románia részleges kifizetéseket kap. Előzetes értékelését a Bizottság továbbította a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC), amelynek négy hét áll rendelkezésére a véleményezéshez.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állampolgárok egyre óvatosabban költekeznek és egyre tudatosabban kezelik pénzüket, csak a legfontosabb kiadásokra adnak ki pénzt – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben a szakszervezetek tetszését nem nyerte el a közalkalmazotti bértörvény módosított tervezete sem, a jogszabályjavaslatot szerdán beterjeszthetik a parlament elé. Ugyanakkor egy keddi bírósági döntés miatt a jogszabály sorsa bizonytalanná vált.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!