Marcel Boloș szerint Románia számára a PNRR újratárgyalása az Európai Bizottsággal „rendkívül összetett” folyamat
Fotó: Gov.ro
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál sokkal „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után, ezért kell teljesíteni az Európai Bizottsággal szembeni kötelezettségvállalásokat. Románia tárgyalást folytat az Európai Bizottság illetékeseivel annak érdekében, hogy ne veszítsen el uniós forrásokat.
2025. május 08., 18:512025. május 08., 18:51
2025. május 08., 18:542025. május 08., 18:54
A kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a tárcavezető kifejtette, hogy az uniós források felhasználásának, a költségvetési hiány csökkentésének és az Európai Bizottsággal szemben vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítania kell Románia makrogazdasági egyensúlyát. Boloș hangsúlyozta, hogy a pénzügyminisztériumban lévő biztonsági tartalék továbbra is biztosítja a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek kifizetését.
Emlékeztetett arra, hogy Románia májusban 1,3 milliárd, júniusban 1,8 milliárd euróra számít az EU kohéziós alapjából. „Tehát a piacok és a befektetők érzelmi reakciója remélhetőleg lassan-lassan el fog csitulni, ha nem történnek zavarok Románia európai pályáján” – jelentette ki az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter. Marcel Boloș ismertetése szerint május végén kapja meg Románia az uniós helyreállítási mechanizmus keretében benyújtott harmadik kifizetési kérelméhez rendelt első részösszeget, 1,3 milliárd eurót. Emlékeztetett, hogy az előfinanszírozzással és az első két kifizetési kérelemhez rendelt összegekkel együtt Románia eddig 9,2 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Május végén további 1,3 milliárd euróra számíthat az ország a harmadik kifizetési kérelem részösszegeként.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
A tárcavezető hozzátette, április végén ugyanakkor 1,8 milliárd euró értékben nyújtottak be kifizetési kérelmet az EU kohéziós alapjának forrásaira, amelyekből főleg az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt projektekkel „kompatibilis” beruházásokat finanszíroznak. Marcel Boloș azt is elmondta, hogy a PNRR újratárgyalása az Európai Bizottsággal „rendkívül összetett” folyamat, de remélik, hogy az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek júliusi ülésén megszületik a végső döntés erről.
A PNRR-be foglalt beruházások kivitelezésének határideje 2026. augusztus 31-e, és azért fontos mielőbb jóváhagyatni a terv módosítását, hogy az országnak legyen ideje maradéktalanul teljesíteni a célkitűzéseket, és ezáltal lehívhassa a rendelkezésére álló 13,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás teljes összegét – magyarázta a tárcavezető. Emlékeztetett, hogy emellett Románia 14,9 milliárd euró kedvezményes hitelre is jogosult a helyreállítási mechanizmus keretében.
Marcel Boloș tájékoztatása szerint a PNRR módosításáról folytatott tárgyalásokon Románia egyebek mellett javaslatot tesz arra, hogy foglaljanak bele a negyedik kifizetési kérelembe 55 már teljesített, de a későbbi kifizetési igénylésekhez kapcsolódó célkitűzést és mérföldkövet. Ezáltal a negyedik kifizetési kérelembe foglalható összeg 2,7 milliárd euróról 5,7 milliárd euróra nőne – magyarázta a miniszter. Emellett a PNRR-be foglalt, de nagy késésben levő beruházásokat olyanokra cserélnék, amelyeket már megvalósítottak az állami költségvetésből és illeszkednek a helyreállítási terv célkitűzéseihez – tette hozzá.
Az Európai Bizottság (EB) március 25-én kiadott előzetes értékelése szerint a harmadik kifizetési kérelem összesen 74 mérföldkövéből és célkitűzéséből Románia eddig 68-at teljesített, aminek köszönhetően 2 milliárd eurót hívhat le az EU helyreállítási alapjából. Közleményében az EB emlékeztetett arra, hogy a harmadik kifizetési kérelem mérföldkövei és célkitűzései többek között a zöld és digitális átmenettel, a fenntartható közlekedéssel, az adózással és a nyugdíjakkal, az üzleti szférával, a városi mobilitással, az idegenforgalommal és a kultúrával, az egészségüggyel, a jó kormányzással, az oktatással, valamint a hulladékgazdálkodással és az erdőgazdálkodással kapcsolatos reformokra és beruházásokra vonatkoznak.
Az EB ugyanakkor megállapította azt is, hogy Románia nem teljesítette a 215. mérföldkövet, mert nem lépett hatályba a különnyugdíjakra fordított kiadásokat csökkentő törvény. Ezzel együtt összesen hat olyan mérföldkő szerepel a harmadik kifizetési kérelemben, amelyeket Brüsszel értékelése szerint Románia nem teljesített megfelelően. Az EB közölte, hogy a hat mérföldkő esetében a kifizetéseket felfüggeszti, a sikeresen teljesített mérföldkövekért pedig Románia részleges kifizetéseket kap. Előzetes értékelését a Bizottság továbbította a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC), amelynek négy hét áll rendelkezésére a véleményezéshez.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!