Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Emlékeztetett arra, hogy Románia májusban 1,3 milliárd, júniusban 1,8 milliárd euróra számít az EU kohéziós alapjából. „Tehát a piacok és a befektetők érzelmi reakciója remélhetőleg lassan-lassan el fog csitulni, ha nem történnek zavarok Románia európai pályáján” – jelentette ki az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter. Marcel Boloș ismertetése szerint május végén kapja meg Románia az uniós helyreállítási mechanizmus keretében benyújtott harmadik kifizetési kérelméhez rendelt első részösszeget, 1,3 milliárd eurót. Emlékeztetett, hogy az előfinanszírozzással és az első két kifizetési kérelemhez rendelt összegekkel együtt Románia eddig 9,2 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Május végén további 1,3 milliárd euróra számíthat az ország a harmadik kifizetési kérelem részösszegeként.

korábban írtuk

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

A tárcavezető hozzátette, április végén ugyanakkor 1,8 milliárd euró értékben nyújtottak be kifizetési kérelmet az EU kohéziós alapjának forrásaira, amelyekből főleg az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt projektekkel „kompatibilis” beruházásokat finanszíroznak. Marcel Boloș azt is elmondta, hogy a PNRR újratárgyalása az Európai Bizottsággal „rendkívül összetett” folyamat, de remélik, hogy az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek júliusi ülésén megszületik a végső döntés erről.

A PNRR-be foglalt beruházások kivitelezésének határideje 2026. augusztus 31-e, és azért fontos mielőbb jóváhagyatni a terv módosítását, hogy az országnak legyen ideje maradéktalanul teljesíteni a célkitűzéseket, és ezáltal lehívhassa a rendelkezésére álló 13,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás teljes összegét – magyarázta a tárcavezető. Emlékeztetett, hogy emellett Románia 14,9 milliárd euró kedvezményes hitelre is jogosult a helyreállítási mechanizmus keretében.

Marcel Boloș tájékoztatása szerint a PNRR módosításáról folytatott tárgyalásokon Románia egyebek mellett javaslatot tesz arra, hogy foglaljanak bele a negyedik kifizetési kérelembe 55 már teljesített, de a későbbi kifizetési igénylésekhez kapcsolódó célkitűzést és mérföldkövet. Ezáltal a negyedik kifizetési kérelembe foglalható összeg 2,7 milliárd euróról 5,7 milliárd euróra nőne – magyarázta a miniszter. Emellett a PNRR-be foglalt, de nagy késésben levő beruházásokat olyanokra cserélnék, amelyeket már megvalósítottak az állami költségvetésből és illeszkednek a helyreállítási terv célkitűzéseihez – tette hozzá.

Az Európai Bizottság (EB) március 25-én kiadott előzetes értékelése szerint a harmadik kifizetési kérelem összesen 74 mérföldkövéből és célkitűzéséből Románia eddig 68-at teljesített, aminek köszönhetően 2 milliárd eurót hívhat le az EU helyreállítási alapjából. Közleményében az EB emlékeztetett arra, hogy a harmadik kifizetési kérelem mérföldkövei és célkitűzései többek között a zöld és digitális átmenettel, a fenntartható közlekedéssel, az adózással és a nyugdíjakkal, az üzleti szférával, a városi mobilitással, az idegenforgalommal és a kultúrával, az egészségüggyel, a jó kormányzással, az oktatással, valamint a hulladékgazdálkodással és az erdőgazdálkodással kapcsolatos reformokra és beruházásokra vonatkoznak.

Az EB ugyanakkor megállapította azt is, hogy Románia nem teljesítette a 215. mérföldkövet, mert nem lépett hatályba a különnyugdíjakra fordított kiadásokat csökkentő törvény. Ezzel együtt összesen hat olyan mérföldkő szerepel a harmadik kifizetési kérelemben, amelyeket Brüsszel értékelése szerint Románia nem teljesített megfelelően. Az EB közölte, hogy a hat mérföldkő esetében a kifizetéseket felfüggeszti, a sikeresen teljesített mérföldkövekért pedig Románia részleges kifizetéseket kap. Előzetes értékelését a Bizottság továbbította a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC), amelynek négy hét áll rendelkezésére a véleményezéshez.

korábban írtuk

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.