Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A párkapcsolatok közel harmadát inkább megerősítette az elmúlt egy-két év gazdasági válsága – közölte az Intrum követeléskezelő hétfőn az MTI-vel.
2022. február 14., 12:542022. február 14., 12:54
Azt írták, Intrum legutóbbi, 24 európai országot vizsgáló Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (ECPR) többek között azt vizsgálta, hogyan hatott a párkapcsolatokra a koronavírus-járványt követő gazdasági visszaesés.
A magyar válaszadók 30 százaléka azt mondta, a járvány által okozott pénzügyi kihívások közelebb hozták őket házastársukhoz vagy partnerükhöz. A fiatalabb fogyasztók nagyobb része vélekedett úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta pénzügyi bizonytalanság végsősoron megerősítette a kapcsolatukat.
Az ezredfordulósok majdnem egyharmada (31 százaléka) mondta, hogy a válság közelebb hozta őket a partnerükhöz, szemben az 55 felettiek 17 százalékával. A közlemény szerint ennek oka az lehet, hogy feltehetően az idősebb korosztályban nagyobb az aránya a házasságban élőknek és az elváltaknak egyaránt a fiatalabb korosztályhoz képest.
Hozzátették: az európai átlag a magyarországihoz képest valamivel alacsonyabb, összesítve minden negyedik (25,22 százalék) európai válaszadó szerint volt megerősítő hatása az elmúlt időszak pénzügyi nehézségeinek a kapcsolatukra.
Az Intrum megjegyezte: ez részben azzal magyarázható, hogy az északi országban az ECPR-válaszok alapján jóval kevésbé érezték az emberek a járvány pénzügyi hatásait.
Ez a kutatás szerint részben összefügg azzal is, hogy az emberek jelentős része nem szívesen beszél párjával a pénzügyekről. Ugyanakkor az elmúlt időszakban nyíltabbá vált a pénzügyi kultúra, így a párok őszintébben beszéltek az anyagi helyzetükről.
A felmérés során a magyar válaszadók mintegy negyede (25,5 százalék) mondta azt, hogy a válság beköszöntekor először azzal kezdett spórolni, hogy kevesebb ajándékot vásárolt partnerének vagy kevesebbet költött közös programokra. Ez európai viszonylatban alacsony aránynak számít, az európaiak 31,13 százaléka válaszolt hasonlóan, ezzel szemben például Portugáliában a válaszadók közel fele (47,6 százalék) csökkentette az ilyen jellegű kiadásokat – írták. Hozzátették:
Magyarországon a felmérésben résztvevők csak 8,4 százalék vélekedik úgy, hogy ez negatív hatással lenne a kapcsolatukra, az európai átlag ez esetben pedig 12,76 százalék. Kiugróan sokan látják azonban úgy az Egyesült Királyságban (22,2 százalék) és Írországban (20,9 százalék), hogy szakításhoz vezethet, ha kevesebbszer ajándékozzák meg partnerüket.
18 százalékuk mondta, hogy ez a fő oka annak, hogy hitelkártya-adósságot halmoznak fel, szemben a nők 12 százalékával. Hasonlóképpen, a férfiak 16 százaléka mondta azt, hogy ha nem költene annyit, a partnere elhagyná, szemben a nők 10 százalékával – írták. Hozzátették:
Az Intrum követeléskezelő vállalatcsoport Európa 24 országában van jelen, központja Svédországban található, részvényeit a Nasdaq Stockholm tőzsdén jegyzik. Évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. A reprezentatív felmérés független adatfelvételen alapul, a lekérdezés online formában történik, a legfrissebb kutatás 2021 őszén készült, amelyben 24 európai országból 24 ezer európai, köztük ezer magyar állampolgár vett részt – közölték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!