Románia és Magyarország olcsónak számít, de attól még nem olyan jó nekünk

Más európai országok, különösen a skandináv és nyugat-európai államok, jelentősen drágábbak: például Dániában 41 százalékkal, Írországban 37, Luxemburgban pedig 31 százalékkal haladják meg az uniós átlagot.

Az árkülönbséget leginkább azzal szemléltetik, hogy egy azonos fogyasztói kosár – amely alapvető élelmiszereket, közlekedést, lakhatást és szolgáltatásokat tartalmaz – Romániában kb. 64 euróba kerül, míg az uniós átlag 100 euró.

Hasonlóan alacsony szinten vannak a lakhatással kapcsolatos rezsiköltségek is – víz, villany, gáz – amelyek körülbelül 50 százalékkal maradnak el az uniós átlagtól. A közlekedés és a vendéglátás terén is szerényebb a romániai árszint, például a vendéglátásban az átlag 71 százalék körül van az EU-hoz képest.

Ám az alacsony árak nem jelentik azt, hogy a lakosság valóban „többet kap a pénzéért”. Ezt a vásárlóerő-paritáson számított, egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) mutató szemlélteti, amely Romániában az EU-átlag kb. 77 százaléka. Ez azt jelzi, hogy bár az árak olcsóbbak, a jövedelmek és a termelékenység messze elmarad a fejlettebb tagállamokétól.

A fizetések és a termelékenység alacsonyabbak, a kereslet szerkezete más: a háztartások jelentős része a legalapvetőbb fogyasztásra koncentrál, kevesebb a prémium vagy szolgáltatásigényes kereslet. Ezek a tényezők fenntartják az alacsony árakat, de nem feltétlenül tükrözik a valódi vásárlóerőt vagy jólétet.

A HotNews cikke külön kitér arra, hogy a Balassa-Samuelson-elmélet miként magyarázza a közép- és kelet-európai országok olcsóbb árszintjét. Ez az elmélet azt mondja, hogy azokban az országokban, ahol a termelékenység és a bérek alacsonyabbak, a fogyasztási árak is alacsonyabbak maradnak – különösen a nem kereskedelmi szektorokban, mint a vendéglátás, lakhatás vagy szolgáltatások.

Ezzel összefüggésben a fogyasztói szerkezet – tehát az, hogy a romániai háztartások nagy része még mindig elsősorban alapvető szükségletekre költ – szintén fenntartja az olyan árkategóriákban az alacsony szintet, amelyek kevesebb hozzáadott értéket és prémium szolgáltatást tartalmaznak.

Nem élünk egy olcsó országban, hanem egy országban, ahol minden olcsó – de a jövedelmek is alacsonyak – írja Dan Popa, a Hotnews elemzője.

Ez az ellentmondás magyarázatot adhat arra is, miért érzik sokan Romániában, Erdélyben azt, hogy bár a Nyugathoz képest kevésbé drágák az árak – például a mindennapi bevásárlás vagy a lakhatás –, a keresetek nem tartanak lépést az EU-átlaggal, ami befolyásolja a megélhetést, a fogyasztási döntéseket és a hosszú távú gazdasági kilátásokat.

Az amúgy éppen folyamatos drágításokat, adóemeléseket végrehajtó Románia relatív olcsósága strukturális tényezők eredménye, nem pedig automatikus jólétet jelent. Az alacsony árak mögött alacsonyabb jövedelmek, termelékenység és vásárlóerő állnak. A statisztikai adatok is arról tanúskodnak, hogy amíg ezek a gazdasági alapok nem változnak tartósan, az ország olcsósága inkább a korlátozott gazdasági teljesítmény tünete, semmint a lakosság anyagi erőssége.

A fogyasztói árak összességében az uniós átlag 74 százalékát érik el, ami azt jelenti, hogy egy azonos fogyasztói kosár Magyarországon átlagosan 26 százalékkal kerül kevesebbe, mint az EU egészében.

Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árszintje 95 százalékos, vagyis ebben a kategóriában Magyarország már közelít az uniós átlaghoz, és drágább, mint Románia vagy Lengyelország. Az alkoholos italok és dohánytermékek ára 85 százalékon áll, míg a ruházati cikkek és lábbelik árszintje 86 százalék, ami szintén a középmezőny alsó részét jelzi.

A közlekedés költségei 81 százalékot, a szabadidő, kultúra és sport 70 százalékot, míg a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások 69 százalékot érnek el az EU-átlaghoz viszonyítva.
A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP Magyarországon az uniós átlag 76 százaléka, ami Romániához (77) nagyon közeli érték, és arra utal, hogy az alacsonyabb – de a romániainál magasabb – árszintet szintén mérsékeltebb jövedelmi és termelékenységi szint kíséri.

Mi kellene ahhoz, hogy az olcsósághoz életszínvonal-növekedés is társuljon?

A romániai és magyarországi alacsonyabb árszint önmagában nem garancia a jobb életminőségre: ahhoz, hogy az „olcsóság” valódi életszínvonal-emelkedéssé váljon, szerkezeti gazdasági változásokra van szükség. A nemzetközi és hazai gazdasági elemzések egybehangzóan azt mutatják, hogy

• Elsőként a termelékenység emelése nélkülözhetetlen. Ez beruházásokat igényel a feldolgozóiparban, a szolgáltatásokban és a digitalizációban, valamint kiszámítható gazdaságpolitikát, amely ösztönzi a hosszú távú tőkebeáramlást.
• Ezzel párhuzamosan a munkaerő minőségének javítása – oktatás, szakképzés, élethosszig tartó tanulás – alapfeltétel ahhoz, hogy a bérek ne csak nominálisan, hanem reálértéken is emelkedjenek.
• Kulcsszerepe van az állami intézmények hatékonyságának: az átlátható közigazgatás, a korrupció visszaszorítása és a kiszámítható jogi környezet csökkenti a gazdaság rejtett költségeit, amelyek jelenleg „megeszik” az alacsony árak előnyeit.
• Emellett az infrastruktúra és a közszolgáltatások minőségének javítása – közlekedés, egészségügy, lakhatás – közvetlenül hat a mindennapi élet színvonalára.

Az olcsóság akkor válhat előnnyé, ha magasabb bérekkel, jobb szolgáltatásokkal és stabil intézményi háttérrel párosul. Enélkül Románia és Magyarország továbbra is olcsó marad – de nem feltétlenül élhetőbb.

korábban írtuk

Fájni fog: újabb drágulásokat hoz az új év

Nem vagyunk túl a nehezén: nem hoz jó híreket a 2026-os év sem.

korábban írtuk

„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán

Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.

korábban írtuk

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

korábban írtuk

Románia behúzott kézifékkel lép át 2026-ba: magasabb árak, kevesebb munkahely, meredeken csökkenő bizalom

Románia gazdasága az óvatosság jegyében lép be a 2026-os évbe.