Inkább az állami kiadásokat kellene csökkenteni, nem pedig további adókat kivetni
Fotó: Orbán Orsolya
Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.
2026. október 19., 09:462026. október 19., 09:46
Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke szerint a hatóságok nem a hiány csökkentésére, hanem a kiadások növelésére használják a beszedett adókat, miközben az ország európai szinten is élen jár az áfacsalásban.
Csak a 2023-as és 2024-es évben az adók és illetékek négy hullámban emelkedtek, a GDP-arányos adóbevételek azonban mindössze 1,3 százalékkal nőttek. Bár a kormányzat eurómilliárdokat fektetett be a digitalizációba (például az e-Factura és az e-Transport rendszerekbe),
Az Eurostat adatai szerint az egyetlen uniós ország, amely nálunk is rosszabbul áll ezen a téren, Írország, ott azonban a megtelepedő technológiai óriáscégek torzítják a GDP-t.
„Egyértelmű, hogy komoly problémáink vannak az adóbeszedéssel, az áfacsalás terén pedig az első helyen állunk az Európai Unióban” – mutatott rá a Cotidiánul portálnak Adrian Codirlașu. A szakértő kiemelte: a munka adóztatásában Európa-bajnokok vagyunk, ami a feketegazdaságot is táplálja. Ezt jól jelzi az a természetellenes helyzet, hogy a munkaszerződések közel egyharmada minimálbérre szól.
A romániai áfarés (a be nem szedett áfa aránya) meghaladja a 30 százalékot, ami miatt az országos költségvetés évente 40-50 milliárd lejt veszít. Közgazdászok szerint a beszedés javításának egyik leghatékonyabb eszköze a fordított adózás kiterjesztése lenne. Ezt a mechanizmust Romániában jelenleg csak néhány ágazatban (például az építőiparban vagy az energiaszektorban) alkalmazzák, holott Bulgária és Olaszország is jelentős sikereket ért el vele: a bolgároknál 20 százalékról 10 százalék alá esett az áfarés, míg az olaszoknál kétharmadával csökkent az adócsalásból fakadó veszteség.
Mi az a fordított adózás?
Alapesetben az eladó felszámítja az áfát, a vevő kifizeti neki, az eladó pedig továbbítja azt az államnak. A fordított adózás megfordítja ezt az irányt. Az eladó áfa nélkül, nettó összegről állít ki számlát. A fizetendő áfát maga a vevő számítja ki, és ő vallja be az adóhatóságnak (amit vállalkozóként ugyanabban a bevallásban többnyire le is vonhat, így tényleges pénzmozgás nem történik).
Mi a célja? Az áfacsalások megakadályozása. Mivel az eladó fizikailag nem kapja meg az áfát a vevőtől, nem tud „eltűnni” vele az állam elől. Ezt az eszközt kifejezetten a kockázatos szektorokban (pl. építőipar, gabonakereskedelem, fémhulladék) alkalmazzák.
Ez mégsem vezetett a költségvetési hiány csökkenéséhez, sőt, az elmúlt években a deficit tovább nőtt. Codirlașu szerint hiába is javulna az áfabeszedés, nem törvényszerű, hogy az államháztartás egyensúlyba kerüljön, mert a kormányzat eddig is minden többletbevételt elköltött a szociális ellátásokra és a közalkalmazottak béreire.
„A hatóságok megközelítése az elmúlt öt évben az volt, hogy »növeljük az adókat, hogy több pénzt költhessünk!«, nem pedig az, hogy csökkentsük a költségvetési hiányt. Különösen úgy, hogy egy nagyon nagy államunk van, nagyon drága közigazgatással és sok veszteséges, állami támogatásokat felélő vállalattal. Inkább az állami kiadásokat kellene csökkenteni, nem pedig további adókat kivetni” – összegzett a Cotidianulnak pénzügyi elemző.
Amint arról beszámoltunk, Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök 2027-ben nem szeretne adókat emelni, „de erre addig nem tehet ígéretet”, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét. Közölte azt is, hogy jövőre indexálják a nyugdíjakat.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét. A miniszterelnök-jelölt benyújtotta miniszterjelöltjei névsorát a parlamentben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!