Lényegesen nagyobb gazdasági növekedést vár Brüsszel Romániában a korábban előrejelzettnél, azonban az államháztartási hiány jövőre várhatóan meghaladja az Európai Bizottság által megengedett 3 százalékos határt.
2017. november 09., 22:082017. november 09., 22:08
2017. november 09., 22:092017. november 09., 22:09
Felfele módosította az Európai Bizottság (EB) őszi prognózisában Románia 2017-es és 2018-as gazdasági növekedési kilátásait. Ennek megfelelően idén a korábban előrejelzett 4,3 százalék helyett 5,7 százalékos gyarapodást várnak, jövőre pedig a bővülés üteme a tavaszi prognózisban várt 3,7 százalék helyett elérheti a 4,4 százalékot.
A brüsszeli testület csütörtökön közzétett jelentése szerint arra számít, hogy az idei év végére 5,7 százalékkal nő a román össztermék (GDP), jövőre azonban a bővülés üteme 4,4 százalékra, 2019-ben pedig 4,1 százalékra lassul. A tavaszi előrejelzésben erre az évre még 4,3 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos gyarapodást vetítettek előre.
„A GDP reális növekedése 2017-ben felgyorsult, főként a fogyasztás támogatta. A gyarapodás lassulni fog, de képességen felüli lesz. Az előrejelzések szerint a magánfogyasztás 2018-ban lelassul, mivel a növekvő infláció ki fog hatni a rendelkezésre álló összegekre, de a várakozások szerint a növekedés fő felhajtóereje marad. Ugyanakkor várhatóan felpörögnek a beruházások is, miután újraindulnak az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek” – áll az Európai Bizottság jelentésében.
„A deficit a közszféra egységes bérezési törvényébe foglalt fizetésemelései miatt fog nőni. Az erős gazdasági növekedés ellenére az államadósság értéke a 2016-os 37,6 százalékról 2019-ben eléri majd a GDP 40,5 százalékát” – kongatja meg a vészharangot az őszi prognózis.
A dokumentum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentés közzétételének időpontjában még nem volt ismert a 2018-as évi állami költségvetés, mint ahogy azt sem lehetett pontosan tudni, hogyan ültetik gyakorlatba a korábban bejelentett intézkedéseket, amelyek pozitív vagy negatív befolyással bírnak a jövő évre vonatkozó előrejelzésre. Ez főként a társadalombiztosítási hozzájárulások és a magánszemélyek jövedelemadója kapcsán tervezett módosításokra érvényes.
„A román jegybank monetáris politikájának lehetséges szigorítása, válaszképpen az inflációs nyomásra, kihathat a magánbefektetésekre és az exportokra. Negatívan befolyásolhatja a beruházásokat az is, ha a kormány tovább csökkenti az állami befektetéseket, hogy tartani tudja a költségvetési célokat. A munkaerővel járó költségvetések növekedése pedig kihathat az exporttevékenységre, miután a béremelés meghaladja a termelékenység növekedésének ütemét” – hangsúlyozza az Európai Bizottság.
Pierre Moscovici, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa egyébként csütörtökön Brüsszelben közölte: az öt évig tartó mérsékelt fellendülést követően az európai gazdaság növekedése felgyorsult, több az új munkahely, növekszik a beruházási kedv és erősödik az államháztartás. A bizottság őszi gazdasági előrejelzését ismertetve rámutatott, a dokumentum szerint az európai gazdaság a vártnál jobban teljesít az idén, a magánfogyasztás, a világszerte erősödő növekedés és a csökkenő munkanélküliség kedvező hatásainak köszönhetően.
„A gazdaság valamennyi uniós tagállamban bővül, és a tagállami munkaerőpiacokon is javulás mutatkozik. A bérek növekedési üteme ugyanakkor visszafogott és kihívást jelent a magas adósságszint is” – idézte a biztost az MTI. Moscovici kiemelte, az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint folytatódni fog a növekedés az euróövezetben és az Európai Unió (EU) egészében is. 2018-ban várhatóan 2,1 százalékos lehet a növekedés a tavaszi előrejelzésben jelzett 1,9 százalék helyett. 2019-ben pedig 1,9 százalékos növekedést várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!