
Fotó: Boda L. Gergely
Robin Hood-adót vetne ki a szupermarketekre honatyák egy csoportja – a szenátus elé beterjesztett törvénytervezetük érvelése szerint kezdeményezésükkel a kiskereskedőket szeretnék megvédeni. Eközben a felsőház előtt van egy olyan jogszabályjavaslat is, ami a kistermelők mellett száll síkra azáltal, hogy kedvezőbb feltételeket biztosítana számukra a nagy áruházláncok polcain való megjelenésre.
A több független, három szociáldemokrata, két nemzeti liberális párti, két konzervatív párti és egy RMDSZ-es honatya által kezdeményezett törvénytervezet különadót vetne ki az évi 3 millió eurósnál nagyobb forgalmú áruházláncokra. Azt javasolják, hogy a szupermarket-jellegű tevékenységet folytató adófizetők a 16 százalékos profitadón túl az éves jövedelmük függvényében fizessenek különadót is. Ez még 0,5 százalékot jelentene a 3 millió eurót meghaladó forgalomnál, 50 millió euró felett pedig már 1,2 százalékot kellene pluszban befizetniük az államkasszába.
„Mialatt számos kiskereskedő kénytelen volt lehúzni a redőnyt az eladásai drasztikus visszaesése miatt, a kiskereskedelmi üzletláncoknak nagyon jól megy Romániában. A pénztáraknál tapasztalható tolongásból ítélve sikerük van. A románok vért izzadva dolgoznak külföldön, hazaküldik a pénzt, ezeknek a megaüzleteknek a külföldi tulajdonosai pedig eladják a termékeiket Romániában, majd a profitot kiviszik hazájukba, és annyi adót és illetéket fizetnek nálunk, mint a kiskereskedők. Ugyanakkor egy sor illetéket kérnek el a hazai beszállítóktól ahhoz, hogy befogadják, raktározzák és értékesítsék termékeiket\" – érvelnek a honatyák.
Egyúttal azt is megjelölik, hogy a szupermarketek extraadójából befolyó pénzeket olyan programokra kellene fordítani, amelyek növelnék a kiskereskedők piaci arányát, hiszen így nagyobb nyomást tudnának gyakorolni a szupermarketek által rögzített árakra. Ez a kitétel viszont csak a jogszabályjavaslat indoklásában van benne, magában a tervezetben nem szerepel. A tervezetet előbb a szenátus vitatja majd meg, a döntéshozó testület pedig a képviselőház lesz.
Lefaragnának a termelőktől elkért összegekből
Nemcsak ezzel a tervezettel mennek neki a honatyák „Robin Hoodként\" a multinacionális áruházláncoknak: azzal is le szeretnének faragni jövedelmükből, hogy megszabják nekik, a romániai élelmiszeripari termelőktől nem kérhetnek 5 százalékosnál magasabb illetéket. Egyúttal azt is megszabnák, hogy külön helyet biztosítsanak a romániai beszállítóknak, ennek 20 százalékát pedig kimondottan a helyi termelőknek tartsák fent. Azok az áruházláncok, amelyek nem engedelmeskednek, 25 ezer és 50 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatnak, a „visszaesők\" esetében pedig a működési engedély megvonása is a lehetséges büntetések között szerepel.
„Úgy hisszük, hogy ezzel a tervezettel sikerül segíteni a romániai termelőket abban, hogy termékeik felkerüljenek a szupermarketek polcaira, a fogyasztók pedig minőségi, friss termékekhez jutnak hozzá\" – mutatnak rá a kezdeményezők a jogszabályjavaslat indoklásában. A honatyák érveléséből ugyanakkor azt is megtudhatjuk, hogy 1,6 millió romániai polgár függ a mezőgazdaságtól, ami viszont alig 4 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Ezért – mutatnak rá a javaslattevők – evidens az eltérés, amit egyebek mellett az értékesítési felületekhez való hozzáférés korlátozottsága is okoz. A törvénytervezet a szenátus előtt van, amely még nem a döntéshozó kamara.
Az ár több mint fele reklámilleték
A Digi24 hírtelevízió által készített összeállításból pedig megtudhatjuk, hogy valóban nem aprópénzre megy a játék: a fogyasztó által a termékért kifizetett összeg több mint fele többek között az árucikk népszerűsítési illetéke, vagy éppen a polcdíj, amit azért kell fizetni, hogy minél jobb helyre helyezzék ki azt. Ezt viszont a hírtelevíziónak nyilatkozó szakemberek szerint nemcsak a vevő sínyli meg, hanem a kistermelő is, hiszen neki alig marad valami.
Egy konkrét példát is felhoznak, amiben egy 12 lejért kínált sajtról van szó. Ebből 2 lej árrés és általános forgalmi adó (áfa/TVA). A termelő viszont csak 5,5 lejt kap, miután kifizeti az áruházláncnak a különböző illetékeket, diszkontokat, illetve bónuszokat, amik a polcokon való elhelyezéstől függenek.
Jöjjön Robin Hood!
„A magyarországi minta bevált, az jól alkalmazható lenne Romániában is\" – szögezte le Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a szupermarketek különadójáról kérdeztük. Mint emlékeztetett, a Robin Hood-adó lényege éppen az, hogy amit elvesznek a nagyoktól, azt a kicsiknek adják, és ez lényeges eleme kell hogy legyen meglátása szerint a romániai jogszabálynak is.
„Ne azért vessünk ki többletadót, mert a multiknak jól megy, hanem azért, hogy a helyi kiskereskedőket vagy éppen a termelőket segítsük az így befolyt pénzből. Például az állam termelői szövetkezetek, egyesületek megalakulását támogathatja ebből az adóból\" – magyarázta a szakértő. Édler András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan rendszert kell kidolgozni, hogy a multinacionális cégek ne bújhassanak ki az adókötelezettség alól. „Mindenképp a forgalom után kell kérni a különadót, mert a profit a most oly divatba jött offshore cégeken keresztül bármikor kimenthető, ám a forgalmat nem lehet letagadni\" – szögezte le a kamaraelnök.
Előnybe hoznák a helyieket
Édler András ugyanakkor üdvözölte a másik kezdeményezést is. Mint a Krónika kérdésére leszögezte, sokat segíthet a helyi kistermelőkön, ha valóban kedvező feltételek mellett juttathatják be a portékájukat a szupermarketek polcaira. „Egy ilyen jogszabálynak mindenképpen ösztönző hatása lehet: ha a hazai, a helyi termelők látják, hogy van esély rá, hogy bejussanak az üzletláncokba, akkor megtalálják a módját, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, például szövetkeznek, közösen bonyolítják le a raktározást, az értékesítést. Mindenképpen előrelépés lenne a jelenlegi helyzethez képest, amikor egy helyi termelő számára szinte elérhetetlen, hogy beszállítson egy nagyáruháznak\" – fogalmazta meg a közgazdász, aki szerint egyébként további könnyítésekre is szükség lenne.
Például – mint hangsúlyozta – le kellene egyszerűsíteni a beszállítás mechanizmusát, és nem utolsósorban arra is megoldást kell találni, hogy a szupermarketek valóban a termelőkkel kössenek szerződést, és „ne járjunk úgy, mint a piacokon, ahol valójában viszonteladók kínálják a portékát őstermelői engedélylyel\". Édler arra is rámutatott, hogy az árversenyben legtöbb esetben alulmaradnak a helyiek, ám egyre többen keresik a jó minőségű, hazai terméket, és hajlandók akár többet is fizetni érte.
Véleménye szerint mindenképpen a helyi vállalkozókat, termelőket kell helyzetbe hozni, ezt a városrendezési tervekkel is segíteni lehet. „Nem szabad engedni, hogy a multik betelepedjenek a lakónegyedekbe, csak a település határában szabad engedélyezni a működésüket\" – szögezte le a kereskedelmi kamara elnöke.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
szóljon hozzá!