
2012. május 22., 08:572012. május 22., 08:57
A Kolozs megyei önkormányzat és a fennhatósága alatt lévő légikikötő azt nehezményezte a leginkább, hogy a szomszédos régióban a megyei tanács törvénytelennek vélt támogatásának köszönhetően a légitársaságok rendkívül olcsón vehették igénybe a repülőtér szolgáltatásait. Bizonyítékként a magyarországi Wizz Air fapados légitársaság szolgált, amely az évek során a röptérilletékek függvényében költöztette járatait Marosvásárhelyről Kolozsvárra és vissza. Miután a Kolozs megyei törvényszék megalapozottnak találta a kolozsváriak keresetét, a Maros megyei önkormányzat fellebbezésére hasonlóan ítélkezett a táblabíróság is.
A Kolozs megyei önkormányzat elnöke szerint a kolozsvári táblabíróság döntése a természetes és lojális konkurencia szavatolása. „Ettől a perctől kezdve Kolozsvár és Marosvásárhely egyenlő eséllyel rendelkezik a légi járatokat működtető társaságok előtt” – vélekedett Alin Tişe tanácselnök, aki szerint méltánytalan volt, hogy a Kolozs megyei önkormányzat által működtetett légikikötőnek a marosvásárhelyi kedvező árak miatt mindegyre csökkenjen a forgalma és utasszáma.
A Krónikának nem sikerült lapzártáig elérnie Lokodi Edit Emőkét. A Maros megyei önkormányzat elnöke azonban lapunknak korábban kifejtette, ha az általa vezetett testület valóban törvénytelenül szabta volna meg az illetékeket, a prefektúra rögtön megtámadta volna a tanácsi határozatot. „Mi senkit nem támogattunk közpénzből, mindenkinek ugyanazokat a feltételeket szabtuk meg” – nyilatkozta korábban Lokodi. Szerinte Alin Tişe és a kolozsvári légikikötő vezetői igen hamar elfelejtették, hogy egy évvel korábban még társulni szerettek volna a vidrátszegi reptérrel, amely az idők során számtalanszor kisegítette a bajból őket. Legutóbb május első felében fogadta a Kolozsvárról Marosvásárhelyre irányított összes járatot.
Közben belső harcok is emésztik a nemrég nemzetközinek nyilvánított marosvásárhelyi légikikötőt. Lokodi Edit Emőke hónapok óta ádáz harcot vív az intézmény parancsnokával, Ştefan Petru Runcannal, akit el szeretne mozdítani tisztségéből. Ugyanakkor a hét végén versenyvizsgát szerveznek a vezetőtanács elnöki tisztségére, amelyre egyelőre Peti András marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő és Mihai Poruţiu, a Demokrata-liberális Párt megyei tanácsosa nyújtotta be jelentkezési okiratait.
A két jelölt álláspontja már a Kolozsvár és Marosvásárhely között folyó jogi harcban is különbözik. Míg Peti Lokodi Edit Emőke véleményét osztja, Poruţiu szerint a két repülőtér között valóban tisztességtelen versengés folyik. A két jelölt közül a megyei önkormányzatnak kell kiválasztania a nyertest.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.