A romániaiak a 40 milliárd euró 60 százalékát szuper- és hipermarketekben költötték el
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
2025. július 02., 15:402025. július 02., 15:40
Az ingatlan-tanácsadó cég 13 különböző kiskereskedelmi szegmens 123 vállalatának pénzügyi eredményei alapján közölte ezeket az adatokat. A tanulmány szerint a romániaiak költekezésének növekedési üteme 2024-ben lassult 2023-hoz viszonyítva, amikor 11,1 százalékkal több pénzt hagytak az üzletláncokban, mint az előző évben, de továbbra is az inflációs ráta fölött maradt.
Kiadásaikban a barkácsáruházaknak 10,9 százalékos (4,3 milliárd euró), az elektronikai és IT-üzleteknek 9,1 százalékos (3,6 milliárd euró), a divatáruházaknak 6,2 százalékos (2,5 milliárd euró) volt a részesedése.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett tanulmány szerint mind a 13 elemzett szegmensben nőttek 2024-ben az előző évhez képest az eladások. A legnagyobb ütemben a kozmetikai üzletláncokban (24 százalékkal), a szaküzletekben – állatkereskedések, újságárusok, trafikok (20,6 százalék) és a lakberendezési üzletláncokban (16 százalékkal).
Az idei év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 8,7 százalékkal, szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte a statisztikai intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!