Siralmas a helyzet. Románia százszor több paradicsomot hoz be, mint amennyit exportál
Fotó: Pixabay.com
Csak néhány év múlva javulhat az élelmiszer-deficit Romániában, mert amíg nincs elég feldolgozókapacitás az országban, a helyzet nem tud javulni – értékelt Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy Románia számottevően több élelmiszert importál, mint amennyit külföldre szállít.
2022. augusztus 16., 08:462022. augusztus 16., 08:46
Ötmilliárd euróval járult hozzá az élelmiszer-deficit a külkereskedelmi mérleghiányhoz, Románia tavaly háromszor annyi élelmet importált, mint amennyit eladott külföldre, számolta ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi szaklap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján. Az elemzés rámutat: 2021-ben Románia 2,1 milliárd értékben exportált élelmiszert, ez 24 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi kivitelhez képest.
Hiába növekedett ugyanakkor az export, ez még csak felére sem tudta csökkenteni az élelmiszerek terén a külkereskedelmi mérleghiányt, mivel 2021-ben az ország 6,8 milliárd euró értékben hozott be külföldről élelmet, tehát háromszor annyit, mint a külföldön értékesített romániai termékek. Ennek ellenére biztató, hogy az import növekedési üteme lassúbb, mint az exporté, egy év alatt 14,5 százalékkal nőtt, ám ez a különbség még mindig nem elég a deficit kiegyenlítéséhez.
Viszont a hús terén 700 millió eurós a külkereskedelmi mérleghiány, a gyümölcs esetében 600 millió, a tejnél 500 millió, a zöldségek esetében 400 millió euró. Az ország tavaly 976 millió euróra vásárolt húst külföldről, és csak 239 millió euróra adott el a határon túl. A hatalmas különbséget a sertéshús generálja, amiből 525 ezer tonnát hoztak be külföldről.
A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot
Fotó: Veres Nándor
Dana Tănase, a Román Húsipari Egyesület (ARC) igazgatója szerint amíg az afrikai sertéspestis terjedését nem sikerül megfékezni, nem is javul a helyzet. A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot. Az a visszás helyzet alakult ki, hogy a külföldön élő románok körében is hatalmas a kereslet a népszerű csórékolbász (miccs) iránt, a romániai feldolgozók külföldről behozott húsból készítik el, majd viszik ki újra a diaszpórában élőknek.
közben a hazai termelők kénytelenek eldobni a termés egy részét, mert nincs megfelelően megszervezve az értékesítési hálózat.
A feldolgozókapacitás hiányát leginkább a gabona terén érzi meg az ország, hiszen 3,6 milliárd euró értékben adunk el külföldre gabonát, vagyis alapanyagot, közben 131 millió euróra vásárolunk a határon túlról malom- és sütőipari terméket, feldolgozva pedig csak 26,7 millió euróra exportálunk.
Magyar Lóránd, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a szomorú mérleg kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, felmerült ugyan, hogy Bukarest megtiltja a gabonakivitelt, de ez megvalósíthatatlan olyan körülmények között, hogy nincs elegendő feldolgozóipar.
Magyar Lóránd
Fotó: RMDSZ
A Szatmár megyei parlamenti képviselő arra is kitért, hogy
A politikus egyúttal rámutatott, európai uniós tendencia, hogy minél inkább lerövidítsék az utat a termelőtől a vásárlóig. A termelőtől az asztalig projekt keretén belül lesznek pályázati kiírások a feldolgozókapacitás növelésére, de ennek hatása nem mutatkozik meg egyik napról a másikra, az eredmény csak néhány éven belül látszik majd meg a külkereskedelmi mérlegen.
Nem versenyképes Románia feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak”– mutatott rá Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!