Rengeteg finanszírozásra teremt lehetőséget a Duna-stratégia

Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke a Krónikának elmondta, céljuk, hogy helyzetbe hozzák Szatmár, valamint a Szamos és a Tisza völgyének térségét, mivel vannak lehetőségek például árvízvédelmi beruházások finanszírozására.

A szakértő kifejtette: az EU meteorológiai szolgálatának adatai alapján két nagyon veszélyeztetett árvízi térsége van Európának. Az egyik Közép-Angliában van, a másik pedig egy jóval kiterjedtebb terület, és Észak-Erdélyt, a Felső-Tisza vidékét, Kelet-Szlovákiát, valamint Kárpátalját foglalja magában. Szerinte a négy ország egymással szomszédos területeinek döntéshozói, szakértői és civil szférájának képviselői pedig nemcsak közösen kell hogy megalkossák elképzeléseiket, de együttesen kell fellépniük a megvalósítás érdekében az Európai Bizottságnál, az Európai Parlamentben és a nemzeti kormányoknál.

El kell érniük, hogy az árvíz- és a belvízmegelőző beruházások befejezéséhez a szükséges forrás a 2014 és 2020 közötti időszakban száz százalékban biztosított legyen. Az elkészült és elfogadott beruházási programot nem lehet a továbbiakban az önrész és a pályázati lehetőségek alakulásának függvényeként kezelni. Itt nem hozzájáruló, fejlesztgető támogatásra, hanem a probléma megoldására kell a forrást biztosítani, szögezte le. Az árvízmegelőző beruházásoknak éppen az EU 2020 stratégia és a vízkeret irányelve alapján egyszerre kell biztosítaniuk az árvízi károk elhárítását és a térség vízmegtartó képességének a növelését, például tározók és zsiliprendszerek kiépítése révén.

Megelőznék
az újabb tragédiákat

A 2001. évi árvíz nyomán az EP határozatban szólította fel a Bizottságot és a kormányokat, hogy az emberéletet is követelő árvizek az árvízvédelmi beruházások elvégzésének hiánya miatt ne következzenek be Európában. De itt nem csupán az emberéletet és anyagi javakat veszélyeztető helyzet megelőzéséről van szó, hanem arról is például, hogy ezen a vidéken, ha a földet azért nem tudják megművelni, mert azok víz alatt állnak, akkor az itteni gazdák már eleve hátrányos helyzetbe kerülnek, és sérül az EU egyik alapvető vívmánya, az esélyegyenlőség. Szilvássy elmondása szerint ez a kármegelőzés és a mezőgazdasági termelés zavartalanságának biztosítása mellett megteremti a természetvédelmi normáknak megfelelő fenntartható fejlődés alapjait, és nem utolsósorban választ adhat egy komoly gazdasági-szociális kihívásra is, hiszen rengeteg munkahely teremthető a beruházások során.

Távol maradtak az illetékesek

A szakember azt mondja, az érintett területek képviselőinek tudatosítaniuk kell magukban, hogy az EU-ban igen fontos szerepe van a lobbinak, ezért szervezetten kell fellépniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek. „Sajnálom, hogy a megye és a város vezetői nem vettek részt érdemben ezen a konferencián, hisz elsősorban nekik szólt volna a tanácskozás, és nekik kellene megszervezniük a helyi igényfelmérést – tette hozzá a szakember, aki szerint most kell ütni a vasat, ugyanis a Duna-stratégia még alakulófélben van, így van még lehetőség további elemek beépítésére.

Elmondta: hamarosan Kassán szerveznek egy hasonló fórumot, ahová – reméli – elmennek majd az illetékesek is, hisz olyan természetű fejlesztésekről van szó, melyek csakis közpénzből finanszírozhatóak. Szilvássy úgy véli, jók az esélyek az EU-s támogatás megszerzésére. „El kell érnünk, hogy az EU a Duna-stratégián keresztül ne járulékos finanszírozású, hanem megoldásjellegű programmá nyilvánítsa az árvízvédelmi megelőző beruházásokat ezekben a térségekben. Nem lehet ezeket a beruházásokat versenyeztetni másokkal a pályázati programok keretében, mert itt versenynek nincs helye, amikor emberi életek biztonságáról, természeti csapások megelőzéséről van szó” – magyarázta, hozzátéve, hogy ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása alapvető közfeladat, ezért a finanszírozása nemzeti, önkormányzati és uniós közpénzből valósítható meg.

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban nyílna majd lehetőség például ezekre a beruházásokra a megkötendő partneri szerződés keretében és a nemzeti fejlesztési tervekre biztosított forrásokon felül. Szerezhető azonban pénz ezt megelőzően is. Ehhez azt kellene elérni, hogy a 2007–2013-as ciklusban az érintett tagállamok által fel nem használt uniós alapokat a központi költségvetés ne hívja vissza, hanem járuljanak hozzá ahhoz, hogy ezeket a Duna-stratégia céljainak megvalósítására fordíthassák.

Hozzátette: az is fontos, hogy a szóban forgó pénzt ne a következő költségvetés terhére folyósítsák az érintett tagállamoknak. Amint a szakértő lapunknak elmondta, az érintett térségek vízügyi hatóságai konkrét elképzelésekkel, beruházási tervekkel rendelkeznek az árvízvédelem terén. Zömében pedig már a műszaki tervek is készen állnak, így lényegében csak arra lenne szükség, hogy ezeket belefoglalják a Duna-stratégiába, és kieszközöljék azt, hogy az EU pénzügyi forrást biztosítson a kivitelezéshez.