Rendkívüli EU-csúcs már januárban?

Németország és Franciaország már szerdán jelezte: szükségesnek tart egy ilyen tanácskozást, mert az előjelek szerint az EU a jövő év elején recesszióba süllyed.

Mint beszámoltunk, múlt héten tartott csúcstalálkozón az uniós vezetők az eurózóna válságának megoldási eszközeiről, a pénzügyi fegyelem megszilárdításáról tanácskoztak Brüsszelben. Akkor arra jutottak, hogy Nagy-Britannia kivételével az összes többi 26 uniós tagország keresi a külön szerződéses kötelezettségvállalások lehetőségeit a pénzügyek szoros összehangolása terén. Ez az euróövezeti országoknak elemi és közvetlen érdeke – hiszen közös fizetőeszközük került bajba –, a többi, egyelőre nem euróval fizető ország kormánya azonban kifejezte azon szándékát is, hogy előbb konzultál saját parlamentjével a szoros együttműködésben való esetleges részvételről.

A 26-ok közös szerződéstervezetét – amely körül egyelőre számos alapvető, koncepcionális kérdés vár még tisztázásra – márciusra kívánják kidolgozni. A január elején hivatalba lépő dán EU-elnökség nagyon korán, már március 1-jén akarja megrendezni a tavaszi EU-csúcsot, hogy minél hosszabb idő maradjon a június végig tartó dán periódus alatt a tavaszi csúcs elhatározásainak megvalósítására. Ebbe a menetrendbe tervezik most beilleszteni január végére, február elejére – egyes találgatások szerint február 7–8-ra – a rendkívüli „gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő” EU-csúcsot, ami arra utal, hogy az uniós vezetők nagyon komolyan számolnak az európai gazdaság recesszióba süllyedésének veszélyével.

Elindult a költségvetési unió felé vezető úton az euróövezet, és visszafordítani már nem lehet – értékelte eközben szerdán az előző heti uniós csúcs eredményeit Angela Merkel a német parlamentben. A kancellár a német elsóházban, a Bundestagban elmondott beszédében hangsúlyozta: az uniós csúcson kötött megállapodással kijavítják az euróövezet „születési hibáit”, azt, hogy a közös pénzpolitika mellé nem társítottak közös költségvetési politikát.

Ezt nem lehet egy csapással, máról holnapra megvalósítani, „de elindultunk az úton, amelyen már nem lehet visszafordulni” – mondta. Az út „egy új Európához, a stabilitás, a szolidaritás és a bizalom Európájához vezet” – tette hozzá. A megállapodásból az uniós huszonhetek közül egyedüliként kimaradt Nagy-Britanniáról szólva hangsúlyozta: London a távolmaradás ellenére fontos partner marad az Európai Unióban, egyebek között a közös külpolitika és a közös belső piac alakításában, valamint a klímavédelmi erőfeszítésekben.