Fotó: Facebook/Romgaz
A földgáz és a zöld tanúsítványok árának emelkedése miatt az egekbe szöknek az energiaárak, ami több európai országban is olyan intézkedések bejelentésére sarkallta a hatóságokat, amelyekkel segítenek a lakosságnak az energiaszámlák törlesztésében.
2021. szeptember 17., 14:052021. szeptember 17., 14:05
Az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Frans Timmermans kedden azt nyilatkozta: az Európai Unió országaiban jelenleg tapasztalható magas energiaárak is arra mutatnak rá, hogy az EU-nak le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagok használatáról, és fel kell gyorsítania a zöld energiára való átállást – számol be a Reuters.
mert kevésbé függnénk a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy a földgáztól” – mondta Frans Timmermans az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén. Timmermans rámutatott,
Ennek ösztönöznie kellene az EU-t az energetikai átállás felgyorsítására annak érdekében, hogy minél több polgár számára hozzáférhető legyen az olcsó megújuló energia. A zöld tanúsítványok ára, amely szintén hatással van az elektromos áram árára, idén rekordokat döntött, de Timmermans szerint nem ez a fő oka az energiaárak robbanásának – közölte az Agerpres.
– mondta az Európai Bizottság alelnöke.
Az olasz kormány azt tervezi, hogy közpénzek felhasználásával próbálja meg mérsékelni az egyre emelkedő közüzemi számlák hatását – nyilatkozták a Bloombergnek névtelenséget kérő források.
és a tervek szerint a továbbiakban is kitart e mechanizmus mellett – mondták az említett források. Az intézkedés révén a kormány közbelépése előtti 20 százalékról 9 százalékra mérséklődött az elektromos áram árának növekedése.
Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a földgáz világpiaci árának emelkedése és a károsanyag-kibocsátási tanúsítványok drágulása miatt Olaszországban 40 százalékkal drágul az áram a következő negyedévben.
A támogatást az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) révén befolyó jövedelemből finanszíroznák, amelyet a pénzügyminisztérium kezel – nyilatkozták a források.
A madridi kormány intézkedéscsomagot fogadott el az energiaszámlák csökkentésére
Többek között azt tervezik, hogy több milliárd eurót tartanak vissza az energiavállalatok úgynevezett váratlan nyereségéből, illetve megszabják a gázár felső határát – írja a Reuters.
A vízenergiát és más megújuló energiaforrást használó termelők áramdrágulásból származó nyereségének befagyasztásával a madridi kormány a következő hat hónapban mintegy 2,6 milliárd eurót remél átcsoportosítani a vállalatoktól a fogyasztókhoz.
Teresa Ribera energiaügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az intézkedés 2022 márciusának végéig marad érvényben, amikor a téli csúcsot követően a fogyasztás csökkenésével a gázárak várhatóan stabilizálódnak. Ezzel párhuzamosan
Ribera szerint a tervezett intézkedések révén év végéig átlagosan 22 százalékkal csökkennek a fogyasztók havi számlái.
A spanyol miniszter azt is bejelentette, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében a jelenlegi négy hónapról tíz hónapra hosszabbítják meg azt az időszakot, amely alatt nem szabad lekapcsolni a rendszerről a nem fizető fogyasztókat.
Mivel az európai áramárak emelkedése legfőképpen a földgáz iránti nagy keresletnek tulajdonítható, Spanyolország úgy döntött, hogy a harmadik negyedévben 4,4 százalékban maximálja az áremelkedést, szemben a 28 százalékos drágulásra vonatkozó előrejelzésekkel.
ugyanakkor jövő év januárjáig érvényben marad a csökkentett áfakulcs és a 7 százalékos termelési adó eltörlése. Az intézkedések hatására 2021-ben mintegy 1,4 milliárd euróval csökkennek a költségvetési bevételek – véli Sanchez.
Az athéni kormány úgy döntött, hogy év végéig támogatást nyújt a legtöbb háztartás számára, hogy az emelkedő gázárak közepette megfizethetőbbé tegye az energiaköltségeket – idézett kedden a Reuters egy kormánytisztviselőt.
A támogatás annak az intézkedéscsomagnak részét képezi, amelyet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szombaton jelentett be, és amelynek
A kormány által finanszírozott támogatásból, amelynek becsült költsége 150 millió euró, 9 euróval támogatják majd a görög háztartások által havonta elfogyasztott első 300 kilowattórát – mondta Kósztasz Szkrekász energiaügyi és környezetvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy ez a rendszer a háztartások mintegy 70%-át fogja lefedni.
Ezenkívül 20 százalékkal növelik annak az évi egyszeri támogatásnak az összegét, amelyet az athéni kormány az alacsonyjövedelműeknek szokott biztosítani a téli fűtőanyag vásárlására.
Görögország fő közműszolgáltatója, a Public Power Corp. (PPC), amely 51%-ban állami tulajdonban van, szintén nagyobb árcsökkentést fog kínálni a háztartásoknak, hogy segítsen nekik megbirkózni a növekvő számlákkal.
Az energiaárak számottevő és népszerűtlen emelkedése miatt a lengyel kormány azt szeretné, ha a villanyszámlákon feltüntetnék azokat a többletköltségeket, amelyek az EU éghajlat-változási politikája miatt érintik a háztartásokat – írja a Bloomberg.
miután a szén-dioxid kibocsátás költsége idén csaknem duplájára emelkedett. A közműszolgáltatók a Zet rádió szerint 2022-ben 40%-os áremelést kérhetnek a szabályozó hatóságoktól, ez pedig tovább növeli az inflációt, ami már így is az utóbbi két évtized viszonylatában a legmagasabb szinten van.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy az energiaár-emelkedések nem érik el ezt a szintet, ugyanakkor nyomás alatt vannak, mivel Lengyelországnak hatalmas beruházásokat kell eszközölnie ahhoz, hogy teljesítse az uniós éghajlatvédelmi célkitűzéseket. A kormány becslései szerint az országnak 415 milliárd dollárba, vagyis a GDP mintegy kétharmadába kerülne, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.
amikor a tengeri szélerőművek kapacitása a mai nullával szemben várhatóan eléri az 5,9 gigawattot. 2040-re a tengeri szélerőművek kapacitása eléri a 11 gigawattot a tervek szerint.
Lengyelország villamosenergia-termelésének több mint 70%-a szénből származik. Ez az egyetlen olyan uniós ország, amely nem hajlandó 2050-re klímasemlegességet vállalni, arra hivatkozva, hogy több időre van szüksége ahhoz, hogy áttérjen a nulla károsanyag-kibocsátásra.
Romániában a képviselőház szeptember 7-én fogadta el a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelméről szóló törvénytervezetet.
A jogszabály meghatározza a kiszolgáltatott energiafogyasztók kategóriába való besorolás kritériumait, a rájuk vonatkozó szociális védelmi intézkedéseket és a háztartások alapvető szükségleteinek kielégítését szolgáló energiaforrásokhoz való hozzáférést.
A szociális védelmi intézkedések lehetnek pénzügyi, illetve nem pénzügyi jellegűek. Ezeket az állami költségvetésből, helyi költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozzák.
E szerint a fűtési támogatásként nyújtott maximális összeg a referenciaérték 100%-a, de nem több, mint a kiszámlázott fogyasztás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a 200 lejt.
illetve, ha az egyedülálló személy nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 2053 lej közötti összeg. Ennél nagyobb nettó havi jövedelem fölött nem jár fűtési támogatás.
Florin Cîţu miniszterelnök szerdán közölte, hogy a kormányülésen első olvasatban tárgyaltak az energia- és gázárak kompenzálását célzó rendeletről, és felmerült a gázár-maximálás kérdése is.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt, hogy a román állam mintegy 13 millió olyan romániai lakos villanyszámláját tudja kompenzálni, akinek a havi fogyasztása 30 kWh és 200 kWh között van. A miniszter közölte, hogy a kompenzáció a legalacsonyabb piaci ár – 64 bani/kWh, beleértve az összes adót – és az átlagár – 82 bani/kWh - közötti különbséget fedezi.
Az Európában viszonyítási alapként tekintett Németországban hétfőn az energiaforrások drágulásának hatására először haladta meg az elektromos áram ára a 100 euró/MWh-os küszöböt, írja a Bloomberg.
a gázellátás akadozása pedig rekordszintre emelte a földgáz árát is. Ugyanakkor az európai kikötőkben lévő széntartalékok 2016 óta nem voltak ennyire alacsonyak szeptemberben, ezért a szén az utóbbi évtizedben soha nem volt annyira drága, mint most.
Tekintettel arra, hogy az Európa legnagyobb árampiacának számító Németország áramtermelésének több mint egyharmada a fosszilis tüzelőanyagokon alapul, több millió fogyasztónak lesz magasabb a villanyszámlája.
Hétfőn a lipcsei energiatőzsdén a régiós szintű referenciaértéknek számító irányadó áramár 4 százalékkal nőtt, elérve a 100,10 euró/MWh-ot. Ezzel párhuzamosan a földgáz ára szinte megháromszorozódott ebben az évben, a szén határidős jegyzésára pedig 89 százalékkal emelkedett az ICE Endex amszterdami tőzsdén.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint az év első hat hónapjában a Németországban előállított 258,9 milliárd KWh elektromos áram 56 százaléka konvencionális energiaforrásokból – szén, földgáz, atomenergia – származott. Ez az arány 20,9 százalékponttal magasabb a 2020 első félévében jegyzettnél.
A szél-, nap- és biogázerőművek által használt megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésben a múlt év első félévében jegyzett 44 százalékhoz képest 11,7 százalékponttal mérséklődött az idei első hat hónapban. A csökkenés oka a Destatis szerint, hogy gyenge szelek voltak a tavasz folyamán. A szélenergia aránya emiatt 21 százalékkal csökkent, amit hőerőművekben termelt energiával kellett pótolni.
A szén és a szél után a földgáz volt a németországi áramtermelés harmadik legfontosabb energiaforrása. Ennek aránya 14,4 százalék volt, míg az atomenergiáé 12,4 százalék.
A szél hiánya a szigetországban serkenti a földgáz iránti keresletet, és felnyomja az elektromos áram árát. Az Epex Spot SE tőzsdei szolgáltatónál 1 Mwh áram ára rekordszintre, 422,46 fontra nőtt.
Ezzel egyidőben két, összesen több mint félmillió ügyféllel rendelkező brit energiaszolgáltató csődbe ment az energia drágulása miatt. Az Egyesült Királyság energiaszabályozó hatósága, az Ofgem kedden bejelentette, hogy a mintegy 220 ezer fogyasztót földgázzal és árammal ellátó Utility Point és a mintegy 350 ezer ügyféllel szerződésben lévő People's Energy megszüntette a tevékenységét. A hatóság most egy új szolgáltatót jelöl ki a hoppon maradt fogyasztóknak. A múlt héten további két cég, a Pfp Energy és a Moneyplus Energy ment csődbe, a két vállalatnak összesen 94 ezer ügyfele volt.
Az árak volatilitásával szemben védtelen cégek kénytelenek drágábban beszerezni az energiát, mint amilyen áron az ügyfeleiknek eladják.
A Reuters által kedden megkérdezett elemzők szerint a földgáz utóbbi időben jegyzett európai rekordárainak hatására várhatóan felgyorsul az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindításához szükséges jóváhagyások kibocsátása.
Az orosz Gazprom múlt héten jelentette be, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 építése. A két párhuzamos vezetéken évente 110 milliárd köbméter földgázt szállíthatnak majd Oroszországból Németországba, ez 26 millió háztartás ellátásához elegendő mennyiség.
A legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TFF-nél az azonnali (spot) árfolyam kedden meghaladta a 66 eurót MWh-ként, vagyis a 800 dollárt ezer köbméterenként, miközben a föld alatti európai gáztárolók feltöltöttsége évek óta nem volt ilyen alacsony szinten szeptemberben.
A Gazprom még a múlt hónapban bejelentette, hogy az Északi Áramlat-2 vezetékein az év végéig 5,6 milliárd köbméter gázt tudna szállítani Európába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!