
Három éve nem volt olyan magas a cigarettacsempészet aránya, mint idén júliusban, amikor a piac 17 százalékát tette ki az illegálisan árusított dohányáru – derült ki a Novel Research kutatási vállalat felméréséből. Ehhez képest a cigaretta feketepiacának mértéke májusban 16,1, míg a tavalyi év végén 14 százalék volt.
2014. augusztus 20., 14:012014. augusztus 20., 14:01
A nagy dohánygyártó vállalatok illetékesei egyhangúlag úgy vélik: a hazai hatóságoknak az eddiginél komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a feketepiac visszaszorítása érdekében. Adrian Popa, a világ egyik legnagyobb dohányelőállítója, a British American Tobacco romániai illetékese rámutatott: mivel a cigarettacsempészet másfél éve egyre nagyobb méreteket ölt annak ellenére, hogy a hatóságok több intézkedést is hoztak az adózatlan eladások visszaszorításáért, egyértelmű, hogy további lépéseket kell tenni főként az adópolitika terén, figyelembe véve az intézkedések hosszú távú következményeit.
Popa felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányárura kivetett luxusadó évente többszöri emelése miatt az elmúlt időszakban rendkívül megnőtt a legálisan és a feketén árusított cigaretta közötti árkülönbség. „A júliusi egy százalékpontos növekedés nem tűnhet soknak, de ez évi 30 millió eurós veszteséget jelent az államkasszának, ehhez pedig még hozzáadódnak a csempészet visszaszorítására költött jelentős összegek” – magyarázta Adrian Popa.
Hasonlóan vélekedett Sorana Mantho, a Philip Morris cigarettagyártó Romániáért és Bulgáriáért felelős igazgatója, aki szerint a cigarettacsempészet mértékének növekedése főként azért aggasztó, mert év eleje óta egyre kevesebb pénz folyt be a különadóból az állami költségvetésbe.
„A dohányáru után befizetett illeték az összes különadó több mint 40 százalékát tette ki 2013-ban, idén pedig az összegnek csak töredékével számolhat a kormány. Úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy a hatóságok ne csak különálló intézkedéseket hozzanak, hanem közép és hosszú távon is működő stratégiát dolgozzanak ki a jelenség visszaszorításáért, amely az adópolitikával is összhangban van” – jelentette ki Sorana Mantho.
A Japan Tobacco International romániai, moldovai és bulgáriai kommunikációs igazgatója, Gilda Lazăr szerint a feketepiac elleni küzdelemben a dohánygyártó nagyvállalatoknak is ki kell venniük a részüket, az állami hatóságoknak pedig az eddigiekhez képest nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük.
Mint kifejtette: az általa képviselt vállalat május–júniusban figyelemfelhívó kampányt folytatott az ország észak-keleti régiójában – amely a leginkább „fogékony” az illegális dohányáru felvásárlására –, a térségben pedig érezhetően visszaesett a csempésztermékek aránya.
A Novel Research felmérése szerint az észak-keleti megyékben a csempészcigaretta a teljes piac 34 százalékát teszi ki, holott ez az arány májushoz képest 7,8 százalékkal csökkent. A cég ugyanakkor jelentős, 3 százalékos növekedést jegyzett Bukarestben és az ország nyugati részében. Az illegálisan értékesített dohányáru nagy része továbbra is Ukrajnából (16,4 százalék) és Moldovából (20,8 százalék) érkezik.
A három nagy gyártó ezért egyetért abban, hogy Romániának szigorúbban kellene ellenőriznie az országhatárait, a rendőrségnek és a csendőrségnek pedig erélyesebben kellene fellépnie a piacokon és metróaluljárókban tevékenykedő illegális árusokkal szemben.
A cigarettaipar egyébkény Romániában a második legnagyobb adófizető az olajipar után.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
szóljon hozzá!