
Három éve nem volt olyan magas a cigarettacsempészet aránya, mint idén júliusban, amikor a piac 17 százalékát tette ki az illegálisan árusított dohányáru – derült ki a Novel Research kutatási vállalat felméréséből. Ehhez képest a cigaretta feketepiacának mértéke májusban 16,1, míg a tavalyi év végén 14 százalék volt.
2014. augusztus 20., 14:012014. augusztus 20., 14:01
A nagy dohánygyártó vállalatok illetékesei egyhangúlag úgy vélik: a hazai hatóságoknak az eddiginél komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a feketepiac visszaszorítása érdekében. Adrian Popa, a világ egyik legnagyobb dohányelőállítója, a British American Tobacco romániai illetékese rámutatott: mivel a cigarettacsempészet másfél éve egyre nagyobb méreteket ölt annak ellenére, hogy a hatóságok több intézkedést is hoztak az adózatlan eladások visszaszorításáért, egyértelmű, hogy további lépéseket kell tenni főként az adópolitika terén, figyelembe véve az intézkedések hosszú távú következményeit.
Popa felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányárura kivetett luxusadó évente többszöri emelése miatt az elmúlt időszakban rendkívül megnőtt a legálisan és a feketén árusított cigaretta közötti árkülönbség. „A júliusi egy százalékpontos növekedés nem tűnhet soknak, de ez évi 30 millió eurós veszteséget jelent az államkasszának, ehhez pedig még hozzáadódnak a csempészet visszaszorítására költött jelentős összegek” – magyarázta Adrian Popa.
Hasonlóan vélekedett Sorana Mantho, a Philip Morris cigarettagyártó Romániáért és Bulgáriáért felelős igazgatója, aki szerint a cigarettacsempészet mértékének növekedése főként azért aggasztó, mert év eleje óta egyre kevesebb pénz folyt be a különadóból az állami költségvetésbe.
„A dohányáru után befizetett illeték az összes különadó több mint 40 százalékát tette ki 2013-ban, idén pedig az összegnek csak töredékével számolhat a kormány. Úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy a hatóságok ne csak különálló intézkedéseket hozzanak, hanem közép és hosszú távon is működő stratégiát dolgozzanak ki a jelenség visszaszorításáért, amely az adópolitikával is összhangban van” – jelentette ki Sorana Mantho.
A Japan Tobacco International romániai, moldovai és bulgáriai kommunikációs igazgatója, Gilda Lazăr szerint a feketepiac elleni küzdelemben a dohánygyártó nagyvállalatoknak is ki kell venniük a részüket, az állami hatóságoknak pedig az eddigiekhez képest nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük.
Mint kifejtette: az általa képviselt vállalat május–júniusban figyelemfelhívó kampányt folytatott az ország észak-keleti régiójában – amely a leginkább „fogékony” az illegális dohányáru felvásárlására –, a térségben pedig érezhetően visszaesett a csempésztermékek aránya.
A Novel Research felmérése szerint az észak-keleti megyékben a csempészcigaretta a teljes piac 34 százalékát teszi ki, holott ez az arány májushoz képest 7,8 százalékkal csökkent. A cég ugyanakkor jelentős, 3 százalékos növekedést jegyzett Bukarestben és az ország nyugati részében. Az illegálisan értékesített dohányáru nagy része továbbra is Ukrajnából (16,4 százalék) és Moldovából (20,8 százalék) érkezik.
A három nagy gyártó ezért egyetért abban, hogy Romániának szigorúbban kellene ellenőriznie az országhatárait, a rendőrségnek és a csendőrségnek pedig erélyesebben kellene fellépnie a piacokon és metróaluljárókban tevékenykedő illegális árusokkal szemben.
A cigarettaipar egyébkény Romániában a második legnagyobb adófizető az olajipar után.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!