
Három éve nem volt olyan magas a cigarettacsempészet aránya, mint idén júliusban, amikor a piac 17 százalékát tette ki az illegálisan árusított dohányáru – derült ki a Novel Research kutatási vállalat felméréséből. Ehhez képest a cigaretta feketepiacának mértéke májusban 16,1, míg a tavalyi év végén 14 százalék volt.
2014. augusztus 20., 14:012014. augusztus 20., 14:01
A nagy dohánygyártó vállalatok illetékesei egyhangúlag úgy vélik: a hazai hatóságoknak az eddiginél komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a feketepiac visszaszorítása érdekében. Adrian Popa, a világ egyik legnagyobb dohányelőállítója, a British American Tobacco romániai illetékese rámutatott: mivel a cigarettacsempészet másfél éve egyre nagyobb méreteket ölt annak ellenére, hogy a hatóságok több intézkedést is hoztak az adózatlan eladások visszaszorításáért, egyértelmű, hogy további lépéseket kell tenni főként az adópolitika terén, figyelembe véve az intézkedések hosszú távú következményeit.
Popa felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányárura kivetett luxusadó évente többszöri emelése miatt az elmúlt időszakban rendkívül megnőtt a legálisan és a feketén árusított cigaretta közötti árkülönbség. „A júliusi egy százalékpontos növekedés nem tűnhet soknak, de ez évi 30 millió eurós veszteséget jelent az államkasszának, ehhez pedig még hozzáadódnak a csempészet visszaszorítására költött jelentős összegek” – magyarázta Adrian Popa.
Hasonlóan vélekedett Sorana Mantho, a Philip Morris cigarettagyártó Romániáért és Bulgáriáért felelős igazgatója, aki szerint a cigarettacsempészet mértékének növekedése főként azért aggasztó, mert év eleje óta egyre kevesebb pénz folyt be a különadóból az állami költségvetésbe.
„A dohányáru után befizetett illeték az összes különadó több mint 40 százalékát tette ki 2013-ban, idén pedig az összegnek csak töredékével számolhat a kormány. Úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy a hatóságok ne csak különálló intézkedéseket hozzanak, hanem közép és hosszú távon is működő stratégiát dolgozzanak ki a jelenség visszaszorításáért, amely az adópolitikával is összhangban van” – jelentette ki Sorana Mantho.
A Japan Tobacco International romániai, moldovai és bulgáriai kommunikációs igazgatója, Gilda Lazăr szerint a feketepiac elleni küzdelemben a dohánygyártó nagyvállalatoknak is ki kell venniük a részüket, az állami hatóságoknak pedig az eddigiekhez képest nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük.
Mint kifejtette: az általa képviselt vállalat május–júniusban figyelemfelhívó kampányt folytatott az ország észak-keleti régiójában – amely a leginkább „fogékony” az illegális dohányáru felvásárlására –, a térségben pedig érezhetően visszaesett a csempésztermékek aránya.
A Novel Research felmérése szerint az észak-keleti megyékben a csempészcigaretta a teljes piac 34 százalékát teszi ki, holott ez az arány májushoz képest 7,8 százalékkal csökkent. A cég ugyanakkor jelentős, 3 százalékos növekedést jegyzett Bukarestben és az ország nyugati részében. Az illegálisan értékesített dohányáru nagy része továbbra is Ukrajnából (16,4 százalék) és Moldovából (20,8 százalék) érkezik.
A három nagy gyártó ezért egyetért abban, hogy Romániának szigorúbban kellene ellenőriznie az országhatárait, a rendőrségnek és a csendőrségnek pedig erélyesebben kellene fellépnie a piacokon és metróaluljárókban tevékenykedő illegális árusokkal szemben.
A cigarettaipar egyébkény Romániában a második legnagyobb adófizető az olajipar után.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
szóljon hozzá!