Regisztráció nélkül nincs szponzorpénz – a civil szervezeteket jelentkezésre, a cégeket óvatosságra inti az adószakértő

A cégek ugyanis csak abban az esetben írhatják le a civileknek, egyházaknak nyújtott támogatás értékét az adóból, ha a szerződés megkötésének pillanatában a szervezet szerepel az adóhatóság rendszerében. Az adószakember ugyanakkor a vállalkozóknak azt javasolja, hogy a szerződéskötés előtt az adóhatóság honlapján ellenőrizzék, szerepel-e másik fél a regiszterben.
Mint Debreczeni László rámutatott, a civilek térfelén pattog a labda, be kell jelentkezniük a rendszerbe.

A 819-es számú rendeletben megjelent módszertan amúgy elmondása szerint szigorított az eljáráson, a bejelentkezést csak online fogadják el, ez azt jelenti, hogy a szervezet elnökének rendelkeznie kell elektronikus aláírással, vagy fel kell hatalmaznia egy könyvelőt, aki feltölti helyette a 163-as nyilatkozatot és a kiegészítő dokumentumokat:

Debreczeni László értelmezése szerint ez utóbbi megfogalmazásban rejlik egy buktató, mert a törvény úgy fogalmaz, hogy a kérés benyújtásának időpontjában ne legyen inaktív a szervezet, míg a módszertanban az áll, hogy korábban sem lehetett az. Ha a civil szervezet nem tett le időben egy jelentést, mérleget, a pénzügyi hatóság átmenetileg szüneteltethette a tevékenységet.
„A gyakorlatban fog kiderülni, hogy visszamenőleg vizsgálják ezt a vetületet, mert ha igen, a civil szervezetek egy része nem kerül be a regiszterbe, és nem kérhet támogatást” – mutatott rá az adószakértő. Kitért arra is, hogy

Mint ismert, a jövedelemadót fizető cégek az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát ajánlhatják fel szponzorációként, ami nem lehet több a jövedelemadó 20 százalékánál. A mikrovállalkozások a forgalmi adó 20 százalékával szponzorálhatnak, és a módosításban eltörölték a korlátozást, hogy csak szociális tevékenységet végző szervezetet támogathatnak.