A romániai Nyugat-régió gazdasági fejlődése felzárkózó irányú, míg a magyarországi Dél-Alföld fokozatosan leszakadó pályán mozog – közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS) Temes megyei igazgatóságának vezetője kedden Szegeden. Sorin Belea, a két ország statisztikai hivatalainak regionális igazgatóságai által készített, a 2008–2011-es időszakot vizsgáló tanulmányt ismertető sajtótájékoztatón elmondta, a bruttó hazai termék (GDP) nagysága és fajlagos mutatója alapján a romániai régió kedvezőbb képet mutat.
2013. október 01., 16:122013. október 01., 16:12
2010-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson jegyzett értéke alapján az Európai Unió 268 régiójának rangsorában a nyugati régió a 245. helyen, a Dél-Alföld a 254. helyen állt. Az egy lakosra jutó GDP értéke a magyar oldalon 6300 euró volt, a romániai térségben 300 euróval több. Ezekkel a mutatókkal az – Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyét magában foglaló – Nyugat-régió Románia második, a Dél-Alföld Magyarország ötödik legfejlettebb régiója. Hozzátette: 2005 és 2010 között az egy lakosra jutó GDP a Nyugat-régióban több mint másfélszeresére emelkedett, a Dél-Alföldön pedig gyakorlatilag stagnált. A munkaerő-piaci helyzet is kedvezőbben alakult a temesvári központú romániai régióban, itt a munkanélküliség 6 százalék körüli, míg a Dél-Alföldön megközelíti a 11 százalékot – közölte az igazgató.
Kocsis-Nagy Zsolt, a statisztikai hivatal szegedi főosztályának vezetője kiemelte ugyanakkor, hogy a Dél-Alföldön lakók életesélyei jobbak a határ túlsó oldalán élőkhöz viszonyítva. A férfiak 70,7 éves és a nők 77,7 éves várható élettartama egyaránt 11 hónappal kedvezőbb a Dél-Alföldön, mint a Nyugat-régióban. Kiderült, az együttműködést ki szeretnék bővíteni a Vajdasággal, a konkrét tervek között szerepel többek között egy „határ menti sokszínűség vizsgálat”, amely a nemzeti kisebbségek helyzetét, gazdasági aktivitását, gyermekvállalási kedvét elemezné.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!