
Módosító javaslattal próbálja beépíteni a kormány az élelmiszerek és nem szeszes italok általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentését célzó sürgősségi rendeletbe a csapvíz áfájának a csökkentését is, a kormánypárt pedig támogatni fogja majd az indítványt, amelyről a parlamentnek is szavaznia kell – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök.
Mint ismeretes, a kormányrendelet értelmében a felsorolt termékek áfája júniustól a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökken. Ponta hétfőn elmondta, számításaik szerint ha egyúttal 9 százalékosra mérsékelik a csapvíz áfáját is, a költségvetésre gyakorolt negatív hatás nem éri el éves szinten a 100 millió eurót.
Nálunk az olcsó is drága
Előző nap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azért is fontosnak nevezte a csapvíz áfájának csökkentését, mivel egyes vízszolgáltatók a közeljövőben áremelést terveznek. Így szerinte egyaránt jól járnának a 9 százalékos áfával a szolgáltatók és a fogyasztók is.
Emlékeztetett továbbá, hogy a kormány tervei szerint csupán 5 köbméterig terjedő mennyiségre vonatkozna a csökkentett általános forgalmi adó. Romániában egyébként rendívül alacsony az egy főre eső csapvízfogyasztás. A szakemberek szerint ennek egyik oka lehet az ár, ami ugyan európai viszonylatban nem számít magasnak, ám ha a jövedelmek szintjéhez viszonyítunk, akkor már drágának tűnik.
Nyerészkednek a multik
Időközben azonban úgy tűnik, hogy az élelmiszerek és nem szeszes italok áfájának júniusi csökkentéséről szóló bejelentések nyomán trükközésbe fogtak a nagy bevásárlóközpontok: több áruházlánc is jelentős mértékben felsrófolta az elmúlt időszakban számos élelmiszer, húsipari termék, zöldség és gyümölcs árát annak érdekében, hogy az áfacsökkentés után a magasabb árfekvésből kelljen engednie.
Az utóbbi két hét során bizonyos áruházakban jelentős mértékben megdrágult a sertéshús, a palackozott víz, a zöldség és az import gyümölcs, és akad olyan multinacionális társaság, amely bizonyos termékek árát harminc százalékkal megemelte.
Szakértők egybehangzó véleménye szerint az intézkedés mögött nyilvánvalóan a profitéhség húzódik meg. Az intézkedést a bejelentések nyomán melegen üdvözlő nagykereskedelmi láncok egyesülete akkor arra tett ígéretet, hogy az élelmiszerárak az áfacsökkentéssel megegyező mértékben esnek majd vissza júniustól.
Marius Dunca, az országos fogyasztóvédelmi hatóság vezetője egyszerűen csúfolkodásnak nevezte az áruházláncok magatartását, amelyek szerinte arra törekszenek, hogy az áfacsökkentésből se a fogyasztók, se az állam, hanem kizárólag ők profitáljanak. Bogdan Chiriţoiu, a versenytanács elnöke közölte, vizsgálatot indítanak az ügyben, és ha kiderül, hogy a multinacionális cégek áthágták a versenytörvény előírásait, tetemes pénzbírságot szabnak ki.
Ráadásul a multik nemcsak áremeléssel próbálnak hasznot húzni a közelgő áfacsökkentésből. Aurel Popescu, a romániai malom- és sütőipari munkáltatók szövetségének elnöke arra panaszkodott, hogy a majdani árcsökkentés kompenzálása érdekében egyes hipermarketek újra akarják tárgyalni a beszállítókkal a különböző díjszabásokat. „Nem fogjuk megengedni ezt a huncut húzást, hanem feljelentést teszünk valamennyi állami szervnél az érintett áruházláncok ellen” – szögezte le Popescu.
A körmükre néznek
Victor Ponta a hétvégén közölte, arra utasította Daniel Constantin mezőgazdasági minisztert, hogy kezdeményezzen megbeszélést a témában az áruházláncok képviselőivel. A versenyhivatal ugyanakkor vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy indokoltak-e az észlelt drágítások.
A miniszterelnök úgy vélekedett, lehetetlenség, hogy a júniustól hatályba lépő tizenöt százalékos áfacsökkentés ne legyen hatással az árakra. Hozzátette, kormánya a törvény adta keretek között ellenőrizni fogja azt is, hogy a közteher lefaragása megmutatkozik-e a fogyasztói ár alakulásában.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!