Módosító javaslattal próbálja beépíteni a kormány az élelmiszerek és nem szeszes italok általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentését célzó sürgősségi rendeletbe a csapvíz áfájának a csökkentését is, a kormánypárt pedig támogatni fogja majd az indítványt, amelyről a parlamentnek is szavaznia kell – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök.
Mint ismeretes, a kormányrendelet értelmében a felsorolt termékek áfája júniustól a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökken. Ponta hétfőn elmondta, számításaik szerint ha egyúttal 9 százalékosra mérsékelik a csapvíz áfáját is, a költségvetésre gyakorolt negatív hatás nem éri el éves szinten a 100 millió eurót.
Nálunk az olcsó is drága
Előző nap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azért is fontosnak nevezte a csapvíz áfájának csökkentését, mivel egyes vízszolgáltatók a közeljövőben áremelést terveznek. Így szerinte egyaránt jól járnának a 9 százalékos áfával a szolgáltatók és a fogyasztók is.
Emlékeztetett továbbá, hogy a kormány tervei szerint csupán 5 köbméterig terjedő mennyiségre vonatkozna a csökkentett általános forgalmi adó. Romániában egyébként rendívül alacsony az egy főre eső csapvízfogyasztás. A szakemberek szerint ennek egyik oka lehet az ár, ami ugyan európai viszonylatban nem számít magasnak, ám ha a jövedelmek szintjéhez viszonyítunk, akkor már drágának tűnik.
Nyerészkednek a multik
Időközben azonban úgy tűnik, hogy az élelmiszerek és nem szeszes italok áfájának júniusi csökkentéséről szóló bejelentések nyomán trükközésbe fogtak a nagy bevásárlóközpontok: több áruházlánc is jelentős mértékben felsrófolta az elmúlt időszakban számos élelmiszer, húsipari termék, zöldség és gyümölcs árát annak érdekében, hogy az áfacsökkentés után a magasabb árfekvésből kelljen engednie.
Az utóbbi két hét során bizonyos áruházakban jelentős mértékben megdrágult a sertéshús, a palackozott víz, a zöldség és az import gyümölcs, és akad olyan multinacionális társaság, amely bizonyos termékek árát harminc százalékkal megemelte.
Szakértők egybehangzó véleménye szerint az intézkedés mögött nyilvánvalóan a profitéhség húzódik meg. Az intézkedést a bejelentések nyomán melegen üdvözlő nagykereskedelmi láncok egyesülete akkor arra tett ígéretet, hogy az élelmiszerárak az áfacsökkentéssel megegyező mértékben esnek majd vissza júniustól.
Marius Dunca, az országos fogyasztóvédelmi hatóság vezetője egyszerűen csúfolkodásnak nevezte az áruházláncok magatartását, amelyek szerinte arra törekszenek, hogy az áfacsökkentésből se a fogyasztók, se az állam, hanem kizárólag ők profitáljanak. Bogdan Chiriţoiu, a versenytanács elnöke közölte, vizsgálatot indítanak az ügyben, és ha kiderül, hogy a multinacionális cégek áthágták a versenytörvény előírásait, tetemes pénzbírságot szabnak ki.
Ráadásul a multik nemcsak áremeléssel próbálnak hasznot húzni a közelgő áfacsökkentésből. Aurel Popescu, a romániai malom- és sütőipari munkáltatók szövetségének elnöke arra panaszkodott, hogy a majdani árcsökkentés kompenzálása érdekében egyes hipermarketek újra akarják tárgyalni a beszállítókkal a különböző díjszabásokat. „Nem fogjuk megengedni ezt a huncut húzást, hanem feljelentést teszünk valamennyi állami szervnél az érintett áruházláncok ellen” – szögezte le Popescu.
A körmükre néznek
Victor Ponta a hétvégén közölte, arra utasította Daniel Constantin mezőgazdasági minisztert, hogy kezdeményezzen megbeszélést a témában az áruházláncok képviselőivel. A versenyhivatal ugyanakkor vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy indokoltak-e az észlelt drágítások.
A miniszterelnök úgy vélekedett, lehetetlenség, hogy a júniustól hatályba lépő tizenöt százalékos áfacsökkentés ne legyen hatással az árakra. Hozzátette, kormánya a törvény adta keretek között ellenőrizni fogja azt is, hogy a közteher lefaragása megmutatkozik-e a fogyasztói ár alakulásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!