
Módosító javaslattal próbálja beépíteni a kormány az élelmiszerek és nem szeszes italok általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentését célzó sürgősségi rendeletbe a csapvíz áfájának a csökkentését is, a kormánypárt pedig támogatni fogja majd az indítványt, amelyről a parlamentnek is szavaznia kell – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök.
Mint ismeretes, a kormányrendelet értelmében a felsorolt termékek áfája júniustól a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökken. Ponta hétfőn elmondta, számításaik szerint ha egyúttal 9 százalékosra mérsékelik a csapvíz áfáját is, a költségvetésre gyakorolt negatív hatás nem éri el éves szinten a 100 millió eurót.
Nálunk az olcsó is drága
Előző nap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azért is fontosnak nevezte a csapvíz áfájának csökkentését, mivel egyes vízszolgáltatók a közeljövőben áremelést terveznek. Így szerinte egyaránt jól járnának a 9 százalékos áfával a szolgáltatók és a fogyasztók is.
Emlékeztetett továbbá, hogy a kormány tervei szerint csupán 5 köbméterig terjedő mennyiségre vonatkozna a csökkentett általános forgalmi adó. Romániában egyébként rendívül alacsony az egy főre eső csapvízfogyasztás. A szakemberek szerint ennek egyik oka lehet az ár, ami ugyan európai viszonylatban nem számít magasnak, ám ha a jövedelmek szintjéhez viszonyítunk, akkor már drágának tűnik.
Nyerészkednek a multik
Időközben azonban úgy tűnik, hogy az élelmiszerek és nem szeszes italok áfájának júniusi csökkentéséről szóló bejelentések nyomán trükközésbe fogtak a nagy bevásárlóközpontok: több áruházlánc is jelentős mértékben felsrófolta az elmúlt időszakban számos élelmiszer, húsipari termék, zöldség és gyümölcs árát annak érdekében, hogy az áfacsökkentés után a magasabb árfekvésből kelljen engednie.
Az utóbbi két hét során bizonyos áruházakban jelentős mértékben megdrágult a sertéshús, a palackozott víz, a zöldség és az import gyümölcs, és akad olyan multinacionális társaság, amely bizonyos termékek árát harminc százalékkal megemelte.
Szakértők egybehangzó véleménye szerint az intézkedés mögött nyilvánvalóan a profitéhség húzódik meg. Az intézkedést a bejelentések nyomán melegen üdvözlő nagykereskedelmi láncok egyesülete akkor arra tett ígéretet, hogy az élelmiszerárak az áfacsökkentéssel megegyező mértékben esnek majd vissza júniustól.
Marius Dunca, az országos fogyasztóvédelmi hatóság vezetője egyszerűen csúfolkodásnak nevezte az áruházláncok magatartását, amelyek szerinte arra törekszenek, hogy az áfacsökkentésből se a fogyasztók, se az állam, hanem kizárólag ők profitáljanak. Bogdan Chiriţoiu, a versenytanács elnöke közölte, vizsgálatot indítanak az ügyben, és ha kiderül, hogy a multinacionális cégek áthágták a versenytörvény előírásait, tetemes pénzbírságot szabnak ki.
Ráadásul a multik nemcsak áremeléssel próbálnak hasznot húzni a közelgő áfacsökkentésből. Aurel Popescu, a romániai malom- és sütőipari munkáltatók szövetségének elnöke arra panaszkodott, hogy a majdani árcsökkentés kompenzálása érdekében egyes hipermarketek újra akarják tárgyalni a beszállítókkal a különböző díjszabásokat. „Nem fogjuk megengedni ezt a huncut húzást, hanem feljelentést teszünk valamennyi állami szervnél az érintett áruházláncok ellen” – szögezte le Popescu.
A körmükre néznek
Victor Ponta a hétvégén közölte, arra utasította Daniel Constantin mezőgazdasági minisztert, hogy kezdeményezzen megbeszélést a témában az áruházláncok képviselőivel. A versenyhivatal ugyanakkor vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy indokoltak-e az észlelt drágítások.
A miniszterelnök úgy vélekedett, lehetetlenség, hogy a júniustól hatályba lépő tizenöt százalékos áfacsökkentés ne legyen hatással az árakra. Hozzátette, kormánya a törvény adta keretek között ellenőrizni fogja azt is, hogy a közteher lefaragása megmutatkozik-e a fogyasztói ár alakulásában.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!