Fotó: Gecse Noémi
Az uniós tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyták az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról szóló rendeletet, amelynek értelmében 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.
2023. március 28., 15:262023. március 28., 15:26
Az elfogadott rendelet szerint a 2030-ra kitűzött, köztes kibocsátáscsökkentési célérték az új személygépkocsiknál 55, a kisteherautóknál 50 százalék.
A rendelet tartalmaz egy záradékot, amely arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy
A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a technológiai fejlődést, többek között a hibrid technológiák esetében, valamint a társadalmilag méltányos zöld átállás fontosságát.
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
Az Európai Bizottság 2021 júniusában terjesztett elő a „Fit for 55” csomag részeként jogalkotási javaslatot az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási teljesítménynormák felülvizsgálatára. A javaslat célja, hogy hozzájáruljon az EU 2030-ig és 2050-ig szóló éghajlati célkitűzéseihez, előnyöket biztosítson a polgárok számára, és ösztönözze az innovációt a kibocsátásmentes technológiák terén.
Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei kedden megállapodtak abban is, hogy 12 hónappal meghosszabbítják a gázfelhasználásuk 15 százalékos csökkentésére vonatkozó önkéntes célkitűzést.
Négy év múlva megvizsgálják, hogy valóban készen áll-e az Európai Unió az új benzines és a dízelautók értékesítésének betiltására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!