
Fotó: Pixabay
Az alkoholizmussal, drogfüggőséggel szemben a munkafüggőségnek magasabb nimbusza van, mégis kevesebbszer beszélünk róla és negatív hatásairól. Barbara Beáta szatmári pszichoterapeuta lapunknak kifejtette, mi állhat a munkamánia hátterében, és hogyan lehet kigyógyulni a betegségből.
2021. december 28., 14:102021. december 28., 14:10
A munkafüggőség összetett jelenség, melynek háttereként több okot fel lehet sorakoztatni, a probléma gyökere pedig legtöbbször a gyermekkorban keresendő – jelentette ki Barbara Beáta pszichoterapeuta (portrénkon), amikor a manapság egyre elterjedtebbé vált jelenségről faggattuk. Mint rámutatott, a munkamánia sok esetben egészen addig vezethető vissza, hogy a szülők túl nagy elvárásokat támasztanak a gyerek elé, csak akkor dicsérik meg, akkor adnak anyagi elismerést, ha kiválóan teljesít, máskülönben megszidják, megbüntetik, megverik vagy megalázzák. Ezzel ugyanis azt sugallják, hogy gyermekük csak akkor jó, ha minden feladatát tökéletesen elvégzi.
– példálózott a szakember.
Hozzátette: a munkafüggőség másik háttere, amikor az illető elmenekül a valóságtól, hogy ne kelljen szembenéznie a családi gondokkal, egy nem működő párkapcsolattal, de egy beteg gyermek is kiválthatja ezt. Az illetőnek hiányzik a megküzdési képessége, ezért a munkába menekül.
A drogokkal, alkohollal ellentétben elfogadott, ha valaki azért nincs a családjával, mert látástól vakulásig dolgozik. Mint a pszichoterapeuta kérdésünkre kifejtette, a kiégés vagy „burnout szindróma” akkor következik be, amikor a függőt a munka már nem tudja kielégíteni, szellemileg és fizikailag is kifárad.
„A kiégésnek vannak fokozatai. Először jelentkezik a fáradékonyság, ingerlékenység, türelmetlenség. Ezután a munkafüggő elszigetelődik, nem jár ki a barátokkal, lemondja az eseményeket, távol marad a családtól, és bevonul egy szobába, ahonnan nem akar kijönni. Ilyenkor megjelenik a depresszió” – részletezte a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta pszichológus
Fotó: Facebook/Barbara Beáta Psiholog Pszichológus
A sok munka ugyanakkor nem csak szellemileg hat az illetőre, fizikailag is elfárad és megbetegszik. Előbb megjelennek a gasztrointesztinális tünetek, hányinger, gyomorfájás, fekély. Ameddig sikerül eljutni az orvoshoz, megjelenhetnek a kardiovaszkuláris tünetek, szívdobogás, magas vérnyomás. Emellett kialakulhat metabolikus szindróma, cukorbetegség, a hasnyálmirigy súlyos megbetegedése, vagy legrosszabb esetben a rák is. Ilyenkor az ember munkaképtelenné válik. Nagyon sok vállalat szereti a munkafüggőket, szívesen alkalmazza és „megbecsüli” őket, ameddig teljesítenek – húzta alá a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta elmondása szerint a munkamánia harmadik okozója az önbecsülés hiánya, gyengesége. Ha az egyén sokat dolgozik, a főnök díjazza, ami az önbecsülést is növeli. A szakemberek ezt egyfajta részegségnek, mámornak nevezik.
„A fogyasztói társadalom, az új keletű individualizmus hibája, hogy az embernek mindene meg kell hogy legyen, és a tárgyak által érzi magát valakinek. Hogy ezt a szintet megtartsa, rengeteget dolgozik. A munkafüggő nem élvezetből csinálja, hanem egy belső kényszer hatására” – mondta Barbara Beáta. Azt is hozzátette, hogy ketté kell választani a munkafüggőséget a kényszertől. Ha például egy anyuka egyedül nevel három gyereket, és két helyen dolgozik, az nem függőség, hanem kényszer. Fontos megismerni az illető történetét, és nem dobálózni a diagnózissal – hangsúlyozta a szakember.
„Egy külső sokkhatásra van szüksége, ami ébresztőként szolgálhat. Legtöbb esetben a munkafüggő addig dolgozik, ameddig összeesik és orvoshoz fordul, kivizsgáltatja magát. A ráébredés egy sokkal súlyosabb esetben történik meg, amikor már szinte késő, visszafordíthatatlan betegségek, maradandó károsodások is kialakulhatnak” – mutatott rá a tapasztalatokra a pszichoterapeuta, aki szerint a hosszú kezelések nem mindig hatásosak, viszont ha mégis, akkor a függő változtat. „Itt csak változtatással lehet túllépni. Szükség van arra, hogy a függő megtanuljon a munkán kívül élni” – tanácsolta Barbara Beáta.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
szóljon hozzá!