
Fotó: Pixabay
Az alkoholizmussal, drogfüggőséggel szemben a munkafüggőségnek magasabb nimbusza van, mégis kevesebbszer beszélünk róla és negatív hatásairól. Barbara Beáta szatmári pszichoterapeuta lapunknak kifejtette, mi állhat a munkamánia hátterében, és hogyan lehet kigyógyulni a betegségből.
2021. december 28., 14:102021. december 28., 14:10
A munkafüggőség összetett jelenség, melynek háttereként több okot fel lehet sorakoztatni, a probléma gyökere pedig legtöbbször a gyermekkorban keresendő – jelentette ki Barbara Beáta pszichoterapeuta (portrénkon), amikor a manapság egyre elterjedtebbé vált jelenségről faggattuk. Mint rámutatott, a munkamánia sok esetben egészen addig vezethető vissza, hogy a szülők túl nagy elvárásokat támasztanak a gyerek elé, csak akkor dicsérik meg, akkor adnak anyagi elismerést, ha kiválóan teljesít, máskülönben megszidják, megbüntetik, megverik vagy megalázzák. Ezzel ugyanis azt sugallják, hogy gyermekük csak akkor jó, ha minden feladatát tökéletesen elvégzi.
– példálózott a szakember.
Hozzátette: a munkafüggőség másik háttere, amikor az illető elmenekül a valóságtól, hogy ne kelljen szembenéznie a családi gondokkal, egy nem működő párkapcsolattal, de egy beteg gyermek is kiválthatja ezt. Az illetőnek hiányzik a megküzdési képessége, ezért a munkába menekül.
A drogokkal, alkohollal ellentétben elfogadott, ha valaki azért nincs a családjával, mert látástól vakulásig dolgozik. Mint a pszichoterapeuta kérdésünkre kifejtette, a kiégés vagy „burnout szindróma” akkor következik be, amikor a függőt a munka már nem tudja kielégíteni, szellemileg és fizikailag is kifárad.
„A kiégésnek vannak fokozatai. Először jelentkezik a fáradékonyság, ingerlékenység, türelmetlenség. Ezután a munkafüggő elszigetelődik, nem jár ki a barátokkal, lemondja az eseményeket, távol marad a családtól, és bevonul egy szobába, ahonnan nem akar kijönni. Ilyenkor megjelenik a depresszió” – részletezte a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta pszichológus
Fotó: Facebook/Barbara Beáta Psiholog Pszichológus
A sok munka ugyanakkor nem csak szellemileg hat az illetőre, fizikailag is elfárad és megbetegszik. Előbb megjelennek a gasztrointesztinális tünetek, hányinger, gyomorfájás, fekély. Ameddig sikerül eljutni az orvoshoz, megjelenhetnek a kardiovaszkuláris tünetek, szívdobogás, magas vérnyomás. Emellett kialakulhat metabolikus szindróma, cukorbetegség, a hasnyálmirigy súlyos megbetegedése, vagy legrosszabb esetben a rák is. Ilyenkor az ember munkaképtelenné válik. Nagyon sok vállalat szereti a munkafüggőket, szívesen alkalmazza és „megbecsüli” őket, ameddig teljesítenek – húzta alá a pszichoterapeuta.
Barbara Beáta elmondása szerint a munkamánia harmadik okozója az önbecsülés hiánya, gyengesége. Ha az egyén sokat dolgozik, a főnök díjazza, ami az önbecsülést is növeli. A szakemberek ezt egyfajta részegségnek, mámornak nevezik.
„A fogyasztói társadalom, az új keletű individualizmus hibája, hogy az embernek mindene meg kell hogy legyen, és a tárgyak által érzi magát valakinek. Hogy ezt a szintet megtartsa, rengeteget dolgozik. A munkafüggő nem élvezetből csinálja, hanem egy belső kényszer hatására” – mondta Barbara Beáta. Azt is hozzátette, hogy ketté kell választani a munkafüggőséget a kényszertől. Ha például egy anyuka egyedül nevel három gyereket, és két helyen dolgozik, az nem függőség, hanem kényszer. Fontos megismerni az illető történetét, és nem dobálózni a diagnózissal – hangsúlyozta a szakember.
„Egy külső sokkhatásra van szüksége, ami ébresztőként szolgálhat. Legtöbb esetben a munkafüggő addig dolgozik, ameddig összeesik és orvoshoz fordul, kivizsgáltatja magát. A ráébredés egy sokkal súlyosabb esetben történik meg, amikor már szinte késő, visszafordíthatatlan betegségek, maradandó károsodások is kialakulhatnak” – mutatott rá a tapasztalatokra a pszichoterapeuta, aki szerint a hosszú kezelések nem mindig hatásosak, viszont ha mégis, akkor a függő változtat. „Itt csak változtatással lehet túllépni. Szükség van arra, hogy a függő megtanuljon a munkán kívül élni” – tanácsolta Barbara Beáta.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!