Pozitív hozzáállás

Önéletrajz-küldözgetés
A HVG szakértői rámutatnak, nem szabad abban bízni, hogy egyetlen elküldött önéletrajz és kísérőlevél meghozza a várt eredményt. Mintegy „munkamódszerként” azt tanácsolják, hogy gyakran át kell böngészni az állásajánlatokat. Az önéletrajzot pedig jó elküldeni valamennyi kiválasztott vállalathoz, még abban az esetben is, ha számuk tucatnyira rúg. Nem biztos ugyanis, hogy éppen onnan érkezik a pozitív visszajelzés, ahonnan a pályázó leginkább szeretné. De minél több állásinterjúra „kap meghívót” az előszűrés után – ami azt bizonyítja, hogy megfelelt az alapkövetelményeknek –, annál nagyobb rutinja lesz.

Kapkodás, rossz döntés
Bármennyire is eluralkodna a már hosszú ideje álláshirdetéseket böngésző, eredménytelenül próbálkozón a csüggedés, nem szabad megalkuvóvá válnia. Nem szabad az első ajánlatra rábólintani. Különösen akkor érdemes elgondolkodni, ha olyan kompromiszszumot kellene kötnie, amely hosszú távon nem éri meg: órákig tart, míg beér munkahelyére, éjjel-nappal készenlétben kell állnia, hogy ugorjon, ha szükség van rá, vagy éppen ki van zárva az előléptetés lehetősége.

Türelmetlenség
Bármennyi kudarcélmény is érjen valakit, soha nem szabad elkeseredni. Ha nem érkezik válasz attól a vállalattól, amely álmai állását hirdette meg, nem szabad feladni a keresgélést. Ugyanakkor, ha valaki tudni szeretné, hogy miért nem hívták be interjúra, nyugodtan felhívhatja az illető cég humánerőforrás-menedzserét. Arra nem lehet számítani, hogy emlékezni fog az életrajzra, arról azonban tájékoztatást tud nyújtani, hogy milyen kritériumok alapján választották ki azokat, akiket interjúra hívtak.

Költekezés, üres zseb
Bármennyire is bízzon valaki a gyors sikerben, ügyelni kell arra, hogy mindig maradjon vésztartalék. Így ugyanis nem kényszerül arra, hogy rábólintson az első állásajánlatra. Ha a munka nélkül maradt személy tudja magáról, hogy átlagban villámgyorsan elkölti pénzét, akkor tanácsos bankszámlát nyitnia, így különítve el bizonyos pénzösszeget a szűkebb időkre. Ehhez pedig csak akkor szabad hozzányúlnia, ha már tényleg nagyon muszáj.

PR-szakértőket, audit tanácsadókat keresnek

PR-szakértőket, reklámszövegírókat és audit tanácsadókat keresnek a leggyakrabban a munkáltatók – mutatnak rá a fejvadászok az Evenimentul Zilei napilap összeállításában.
A PR-szakértői állások esetében kommunikációs, PR- vagy újságírói felsőfokú végzettséget kérnek, továbbá követelmény legalább egy idegen nyelv ismerete. A bérek viszonylag magasak, a fejvadászok szerint legkevesebb 350 eurót lehet havonta keresni, de akár a 2000 eurót is meghaladhatja a havi fizetés. „Ha valaki PR-es akar lenni, az első és legfontosabb szabály, hogy nagyon jól írjon” – szögezi le Dragoş Dehelean, a Selenis kommunikációs tanácsadó ügynökség igazgatója. A reklámszakmában copywriterként emlegetett reklámszövegíróknak 300 és 1800 euró közötti bérért reklámszövegeket kell írniuk. „Jól kell tudnia kommunikálni, kell szeretnie a csapatmunkát, és főként kreatívnak kell lennie” – foglalja össze az elvárásokat a fejvadász.
Négyszáz euró a minimum, amit megkaphat egy audit tanácsadó, ám tapasztalat függvényében bére elérheti a 2000 eurót is. Mindehhez alapos gazdasági ismeretekre van szükség, továbbá elvárás az is, hogy az audit tanácsadó rövid határidő alatt el tudja végezni a rábízott feladatot.