Mi marad? A bérek fő eleme az alapfizetés, nem a pótlékok
Fotó: Orbán Orsolya
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, a munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritási tárca ügyvivő minisztere egy sajtótájékoztatón.
2026. május 25., 20:302026. május 25., 20:30
„Az emberek problémája nem csupán azzal függ össze, hogy mennyi pénzt kapnak kézhez.
akár olyan valaki, aki ugyanazt a munkát végzi, akár olyan valaki, akinek bizonyos, bérjellegű, a jogszabályi kerethez képest indokolatlan juttatásai vannak – fogalmazott az Agerpres hírügynökség szerint Pîslaru.
Szerinte a pótlékok területe „egyfajta nemzeti sporttá vált a romániai közigazgatásban”, a pótlékok rendszere oda vezetett, hogy 151 ilyen pluszjuttatás jött létre. „Amit ezzel a most bemutatott tervezettel tettünk, az az, hogy megszüntetünk 87-et ezek közül a pótlékok közül; 87 a 151-ből közel 57 százalékos csökkentést jelent. (...)
– fogalmazott Pîslaru. Elmondása szerint a pótlékokat minden fő hitelutalványozó esetében 20 százalékban korlátozzák. Emellett bevezetnek egy prémiumrendszert is, amelyet teljesítmény alapján ítélnek oda, az alapbér 10–20 százalékának megfelelő mértékben, egy intézmény alkalmazottainak legfeljebb 30 százaléka számára.
és ezeket fő hitelutalványozónként 20 százalékban fogjuk maximalizálni. A bérek fő elemének az alapbérek, a havi fizetések területén kell lennie. És még egy dolog: a bérezés nem igazodott a munkavállaló bizonyított teljesítményéhez, és léteztek ugyan bizonyos kiválósági prémiumok, de ezeknek soha nem volt valódi alapjuk, tehát jelenleg ténylegesen nem létezik teljesítményalapú jutalmazási rendszer. Bevezetjük ezt a rendszert, az alapbér 10 és 20 százaléka közötti mértékben, az alkalmazottak legfeljebb 30 százaléka számára, korlátozott formában, amint látni fogják, az első évben a bérkeret 4 százalékára” – mutatott rá az ügyvivő miniszter.
Dragoș Pîslaru hangsúlyozta, hogy a költségvetési bérezésről szóló jelenlegi törvényt öt évig nem lehet majd módosítani, tekintettel arra, hogy a korábbi kerettörvényt, a 153/2017-es jogszabályt elfogadásától 2022 októberéig 43 normatív aktussal módosították, illetve egészítették ki.
„2017 júliusa, tehát a 153-as törvény elfogadása és 2022 októbere között a 153-as kerettörvény közvetlenül vagy közvetve 43 normatív aktus révén módosult és egészült ki, köztük az elnök két rendeletével, az Alkotmánybíróság két határozatával stb. És ez mit jelent? Azt jelenti, hogy meg kell érteniük: ebben a tervezetben – és most a fenntarthatóság területéről beszélek – nagyon világosan szerepel, hogy
Ez egyben a pártokkal kötött politikai megállapodás része is. Egyébként, mivel az országos helyreállítási tervben szereplő mérföldkőről van szó, fontos elem a visszafordíthatóság kérdése. Öt éven át pontosan úgy kell maradnia, ahogy van, innen ered a vita jelentősége is. Általában a bérezésről nem évente tárgyalnak, hanem hosszabb időszakokra vonatkozóan, éppen azért, hogy biztosítsák ezt a stabilitást” – közölte a munkaügyi tárca vezetője.
A munkaügyi minisztérium hétfő délután bocsátotta közvitára a közpénzekből fizetett személyzet bérezéséről szóló törvénytervezetet, valamint a bértáblákat és a végrehajtási ütemtervet.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átmeneti bérkülönbözetre lesznek jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek az új bértörvény alkalmazása után csökkenne a fizetésük. Az összeget havonta folyósítják 2031. december 31-éig.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
Az Európai Unióban áprilisban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak: márciushoz képest a gázolaj átlagosan 7,9 százalékkal, a benzin pedig 2,4 százalékkal drágult – derül ki az Eurostat hétfőn ismertetett adataiból.
Az üdülési csekkek értékének csökkenése és a vásárlóerő csökkenése egyelőre némileg visszafogta a június 1-jei hosszú hétvégére érvényes foglalásokat; az utazásszervezők szerint idén megugorhat a kereslet a last minute ajánlatok iránt.
Több száz millió lejt szánnak idén a két népszerű lakosságtámogató programra, az új autók vásárlását, illetve az ezúttal csak energiatárolók beszerzését ösztönző napelemes projektekre. Azonban továbbra is sok a kérdőjel.
Az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat – közölte az uniós tanács pénteken.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Romániába helyezi át termelésének egy részét a legnagyobb olasz bútorgyártó, a Natuzzi – írja a Profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Szászsebes és Torda közötti autópálya első szakasza körül kialakult botrány, miután a nemzetközi választottbíróság 340 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot.
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a fizetésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!