
Mi marad? A bérek fő eleme az alapfizetés, nem a pótlékok
Fotó: Orbán Orsolya
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, a munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritási tárca ügyvivő minisztere egy sajtótájékoztatón.
2026. május 25., 20:302026. május 25., 20:30
„Az emberek problémája nem csupán azzal függ össze, hogy mennyi pénzt kapnak kézhez.
akár olyan valaki, aki ugyanazt a munkát végzi, akár olyan valaki, akinek bizonyos, bérjellegű, a jogszabályi kerethez képest indokolatlan juttatásai vannak – fogalmazott az Agerpres hírügynökség szerint Pîslaru.
Szerinte a pótlékok területe „egyfajta nemzeti sporttá vált a romániai közigazgatásban”, a pótlékok rendszere oda vezetett, hogy 151 ilyen pluszjuttatás jött létre. „Amit ezzel a most bemutatott tervezettel tettünk, az az, hogy megszüntetünk 87-et ezek közül a pótlékok közül; 87 a 151-ből közel 57 százalékos csökkentést jelent. (...)
– fogalmazott Pîslaru. Elmondása szerint a pótlékokat minden fő hitelutalványozó esetében 20 százalékban korlátozzák. Emellett bevezetnek egy prémiumrendszert is, amelyet teljesítmény alapján ítélnek oda, az alapbér 10–20 százalékának megfelelő mértékben, egy intézmény alkalmazottainak legfeljebb 30 százaléka számára.
és ezeket fő hitelutalványozónként 20 százalékban fogjuk maximalizálni. A bérek fő elemének az alapbérek, a havi fizetések területén kell lennie. És még egy dolog: a bérezés nem igazodott a munkavállaló bizonyított teljesítményéhez, és léteztek ugyan bizonyos kiválósági prémiumok, de ezeknek soha nem volt valódi alapjuk, tehát jelenleg ténylegesen nem létezik teljesítményalapú jutalmazási rendszer. Bevezetjük ezt a rendszert, az alapbér 10 és 20 százaléka közötti mértékben, az alkalmazottak legfeljebb 30 százaléka számára, korlátozott formában, amint látni fogják, az első évben a bérkeret 4 százalékára” – mutatott rá az ügyvivő miniszter.
Dragoș Pîslaru hangsúlyozta, hogy a költségvetési bérezésről szóló jelenlegi törvényt öt évig nem lehet majd módosítani, tekintettel arra, hogy a korábbi kerettörvényt, a 153/2017-es jogszabályt elfogadásától 2022 októberéig 43 normatív aktussal módosították, illetve egészítették ki.
„2017 júliusa, tehát a 153-as törvény elfogadása és 2022 októbere között a 153-as kerettörvény közvetlenül vagy közvetve 43 normatív aktus révén módosult és egészült ki, köztük az elnök két rendeletével, az Alkotmánybíróság két határozatával stb. És ez mit jelent? Azt jelenti, hogy meg kell érteniük: ebben a tervezetben – és most a fenntarthatóság területéről beszélek – nagyon világosan szerepel, hogy
Ez egyben a pártokkal kötött politikai megállapodás része is. Egyébként, mivel az országos helyreállítási tervben szereplő mérföldkőről van szó, fontos elem a visszafordíthatóság kérdése. Öt éven át pontosan úgy kell maradnia, ahogy van, innen ered a vita jelentősége is. Általában a bérezésről nem évente tárgyalnak, hanem hosszabb időszakokra vonatkozóan, éppen azért, hogy biztosítsák ezt a stabilitást” – közölte a munkaügyi tárca vezetője.
A munkaügyi minisztérium hétfő délután bocsátotta közvitára a közpénzekből fizetett személyzet bérezéséről szóló törvénytervezetet, valamint a bértáblákat és a végrehajtási ütemtervet.

A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
szóljon hozzá!