
Kolozsvár GDP-je négy és félszeresére nőtt 2000 és 2019 között
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsvár az Európai Unió gazdaságilag leggyorsabban fejlődő városa az utóbbi két évtized adatai alapján. Ezt a Világbank szakértői közölték az Eurostat mutatói alapján. Marcel Ionescu Heroiu, a nemzetközi pénzintézet urbánus fejlődésügyi elemzője szerint Románia uniós csatlakozása történelmi esélyt jelentett az erdélyi nagyvárosnak.
2021. július 02., 10:342021. július 02., 10:34
„Talán kevesen tudják, hogy Kolozsvár jelenleg az EU leggyorsabban fejlődő városa. Az Eurostat az Unió nagyvárosainak adatait összegzi, s ha a 2000 és 2019 közötti, egygenerációnyi mutatókat vesszük alapul, a település bruttó hazai terméke négy és félszeresére nőtt” – nyilatkozta a Kolozsvári Rádiónak a szakember. Hozzátette:
A kincses város fejlődését egy korábban szervezett konferencián is méltatták. Az Innovációs és Lakossági Ötletközpont szervezésében zajló rendezvényen egyebek mellett az is kiderült, hogy
A gazdasági növekedés elsősorban a számítástechnikai cégeknek és az innovatív iparág művelőinek köszönhető.
Daniel David, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudásgeneráló egyetemeknek is fontos szerepe lehet városfejlesztési és gazdasági növekedés szempontjából, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni nekik.
Mint fogalmazott, a különböző városrészeken található egyetemek között fokozni kell az együttműködést tudományos kutatás terén. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy
A kolozsvári ingatlanpiac fejlődésének ütemét jól érzékelteti, hogy például a 2018-ban átadott lakások száma az 1990 óta épült ingatlanok tizenegy százalékát tette ki.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!