Mint a gombák eső után. Nagyvárad számos pontján zajlanak ingatlanfejlesztések, és a lakások többsége már elkészülte előtt gazdára talál
Fotó: Korter.ro
A tavalyi rekordévet követően idén is szárnyal Kolozsvár, Nagyszeben és Nagyvárad ingatlanpiaca egy felmérés szerint. A Krónikának nyilatkozó szakemberek enyhén árnyalják a képet, ami ránézésre is túl szépnek tűnik ahhoz, hogy valós legyen olyan körülmények között, hogy a szükségállapot idején konkrétan leálltak a tranzakciók.
Rekordot döntött az ingatlanpiac az elmúlt évben Kolozsváron, Nagyszebenben, valamint Nagyváradon. A növekedés üteme 6 és 95 százalék között alakult, ráadásul az idei esztendő első hét hónapjában is jelentősen nőttek a lakásértékesítések az előző év azonos időszakához viszonyítva – von mérleget friss elemzésében az SVN Romania ingatlan-tanácsadó cég.
– emeli ki az elemzés, amelyet a tanácsadó cég közleménye szerint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorok alapján készítettek.
Az erdélyi és partiumi térség legaktívabb ingatlanpiaca továbbra is a kolozsvári, országos viszonylatban is csak a jóval nagyobb Bukarest–Ilfov régió előzi meg.
És az elemzés szerint a trend idén sem változott, hiába gördített ezer akadályt a fejlődés útjába a koronavírus-járvány: 2020 első hét hónapjában 25,5 százalékkal több adásvételi szerződést kötöttek meg az Országos Földhivatal (ANCPI) adatai szerint, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Erdély második legnagyobb piaca Nagyszebené olyan körülmények között, hogy az elmúlt tizenhárom évben több lakás épült a városban, mint például a lényegesen nagyobb Brassóban. Az elemzés szerint pedig a 2019-es év újabb rekordokat hozott: csaknem 2700 új lakást adtak használatba a városban és környékén, ami 18,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. De idén se hagyta magát az ingatlanpiac: a tranzakciók száma 24,5 százalékkal múlta fölül a tavaly regisztrált adatokat.
Igazi „ingatlanpiaci bumm” jellemzi eközben Nagyváradot: a Körös-parti városban néhány éve úgy nőnek ki a társasházak a város különböző pontjain, mint eső után a gombák. 2019-ben pedig az átadott lakások száma elérte a 2161-et, ami éppen a kétszerese az előző évi szintnek.
A város erőteljes fejlődésen megy át az ipar terén, miközben említésre méltó turisztikai célponttá válik, az általános növekedési kilátások közepes és hosszú távon is emelkedő trenden vannak” – idézi az SVN Transilvania ügyvezetőjét a tanácsadó cég elemzése.
A dokumentum ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy mivel a váradi lakáspiac viszonylag kisméretű a romániai nagyvárosokhoz mérve, a tranzakciók számát jelentősen befolyásolja, hogy egyik vagy másik hónapban hány lakás készül el. Az elemzés szerint ezért fordulhatott elő, hogy 2020 első hónapjában 5,7 százalékkal visszaesett a tranzakciók száma 2019 azonos időszakához viszonyítva.
Árnyalták a felmérés adatait a lapunk által megszólaltatott ingatlanközvetítők, aláhúzva, hogy az idei év első hét hónapjában a valós adásvételek száma már csak azért sem szárnyalhatta túl az elmúlt év azonos időszakát, mert
Ugyanakkor városonként változik, hogy a következőkben megtorpanásra vagy további fellendülésre számítanak.
A kincses városban és közvetlen környékén a tavaly 7557 lakás készült el, ami 6 százalékos növekedést jelent 2018-hoz mérten
Fotó: Rostás Szabolcs
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónika megkeresésére azt mondta: valószínűleg a földhivatal adataiban megmutatkozó idei hatalmas növekedés annak a következménye, hogy a 2018–2019-es tranzakciókat most véglegesítették. „A kijárási korlátozások idején egyetlen adásvétel sem valósult meg, de már az év elején, a járvány kitörése előtt is észlelhető volt egy lassulás, tehát a gyakorlat nem igazolja az adatokban mutatkozó növekedést” – mutatott rá az ingatlanpiaci szakember. Hozzátette:
tehát eltelik egy-két év, amíg az elkészül, telekkönyvezik, véglegesítik az átadást, és az megjelenik a szakhatóság nyilvántartásában. Elmondása szerint Kolozsváron az építkezések nem álltak le, de minden téren érződik a megtorpanás, és az sem kizárt, hogy visszaesik a forgalom az ingatlanpiacon, adásvételi rekordra biztosan nem számítanak.
Nagyváradon eközben valóban szárnyal az ingatlanpiac, igaz, a kijárási korlátozások idején ott sem voltak adásvételek – értékelt a Krónika megkeresésére György-Csáki István, a helyi Imobihor ingatlanügynökség vezetője. Mint részletezte, az elmúlt hetekben meglepő fellendülés tapasztalható, rengeteg az érdeklődő, a potenciális vásárló, minden típusú ingatlanra van kereslet, és a közjegyzők visszajelzései szerint több tranzakciót nyélbe is ütöttek.
– ecsetelte György-Csáki István.
Arra is ráirányította a figyelmünket, hogy Nagyváradon is egyre többen vásárolnak befektetési céllal ingatlant, és például Airbnb rendszerben adják ki. Akinek van megtakarítása, már nem tartja a bankban, inkább befekteti, hiszen bármekkora összeget kap, ha kiadja az ingatlant, az extra bevételt jelent. Ugyanakkor az is vonzza a befektetőket, hogy az ingatlanfejlesztők többsége olcsóbban adja a lakást, ha azt annak befejezése előtt vagy még a tervezés fázisában kifizetik, tehát mire elkészül az ingatlan, növekszik az értéke.
A vállalkozó tapasztalatai szerint amúgy minden típusú ingatlanra van igény Nagyváradon, általában a vásárló büdzséje határozza meg, hogy mit keres. „Mindig a legolcsóbb ingatlan talál a leggyorsabban gazdára, mert arra van a legtöbb potenciális vásárló.
– részletezte György-Csáki István.
Tény viszont, hogy a napokban egy 300 ezer eurós ház is gazdát cserélt. Hozzáfűzte: az olcsó telkeket is keresik, hiszen sokan tartanak attól, hogy elhúzódik a járvány, és ha nem is akarnak építkezni, de bebiztosítanak egy lehetőséget a panelből való kivonulásra.
A vásárlókat különben megnyugtatta, hogy az árak nem estek vissza, tehát a befektetés nem jár kockázattal, nem értéktelenedik el. Az üzletember úgy látja,
„Ha újabb korlátozások, kijárási tilalom lép életbe, annak beláthatatlan következményei lehetnek, ám ha ez nem következik be, és az élet visszatér a rendes kerékvágásba, a közeljövőben nem tetőzik a kereslet” – fogalmazta meg György-Csáki István.
Felidézte: 2008-ban egy felújítatlan kétszobás panellakás 50 ezer euróba került, most is hozzávetőleg ennyi, viszont a jövedelmek szinte megnégyszereződtek. Jelenleg Nagyváradon egy panellakás hasznos területére számítva átlag ezer euróba kerül egy négyzetméter, tehát egy 50 négyzetméteres panellakás 50 ezer euró, ami változhat az emelet, a korszerűsítések vagy a környék függvényében. A családi házak esetében sokkal több a változó, nehezebb átlagolni, de a város határain belül 100 ezer euró alatt nem lehet elfogadható házat vásárolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!