
Hevesen bírálta Victor Ponta miniszterelnök az alkotmánybíróságot, amiért az kedden alkotmányellenesnek ítélte az új csődtörvényre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet.
2013. október 30., 17:362013. október 30., 17:36
A kormányfő szerdán úgy nyilatkozott: a taláros testület a döntéssel az adócsalást és a törvényt kijátszó vállalatokat támogatja. „A jelenleg hatályban lévő fizetésképtelenségi jogszabály arra ösztönzi a cégeket, hogy ne fizessék ki az adókat és illetékeket. A törvényt éppen azért akartuk módosítani, hogy a komoly és becsületes vállalatok beruházásait támogassuk, mint például a Coca-Cola, de ezt az alkotmánybíróság nem engedi” – fogalmazott Ponta.
A miniszterelnök azzal érvelt, hogy a kormány nem tud autópályákat építeni, és képtelen az iskolákat és kórházakat támogatni, „ha senki nem fizet adót az államkasszába, a jogszabályokat kijátszó cégek pedig kinevetik a törvényalkotókat.” „Gondolják, hogy az autópályák a földből nőnek ki? A taláros testület döntése minden leendő kormánynak pofoncsapást jelent, amely a becsületesség mellett akar majd kiállni” – vélekedett a miniszterelnök. Ponta egyébként tegnap a Coca-Cola ploieşti-i gyárának átadásán vett részt, a beruházás értéke 22 millió euró volt.
Amint arról beszámoltunk, a taláros testület kedden jelentette be, hogy a csődtörvény alkotmányellenes, ezért a parlamentnek 45 napon belül módosítania kell a rendeletet. Az alkotmánybíróság egyrészt azt kifogásolta, hogy a jogszabályt sürgősségi eljárással fogadta el a kabinet, holott az alaptörvény szerint erre csak akkor van lehetőség, ha halaszthatatlan ügyben kell döntenie a kormánynak. A taláros testület az audiovizuális sajtóorgánumokra vonatkozó cikkelyt is aggályosnak találta, az ugyanis előírja, hogy azok a rádióadók és televíziós csatornák, amelyek ellen csődeljárás folyik, illetve amelyeket fizetésképtelennek nyilvánít a bíróság, automatikusan elveszítik működési engedélyüket anélkül, hogy az ügy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elé kerülne. A fizetésképtelenségi eljárást szabályozó rendeletet Crişu Anastasiu ombudsman támadta meg.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!