
2012. november 06., 08:512012. november 06., 08:51
„A pénzügyminisztérium 1,5 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket. A kereslet 4,5 milliárdos volt, tehát háromszoros volt a túljegyzés, háromszor annyi pénz folyt be, mint amenynyit kölcsönözni akartunk, és mindezt 5 százalékért, ahogy Románia soha nem kapott hitelt. Reméljük, hogy idén sikerül 5 százalék alá menni, ami számunkra történelmi csökkenés lenne” – mondta Ponta annak kapcsán, hogy a múlt héten a pénzügyminisztérium 1,5 milliárd eurót vonzott be a külföldi piacokról euróalapú, hétéves lejáratú, valamivel több, mint 5 százalékos hozamú kötvények kibocsátásával. Nagy-britanniai, osztrák és német befektetők vásárolták meg a kötvények felét, míg közel 50 százalékot befektetési alapok menedzserei vettek át.
Ponta ugyanakkor ismét kitért arra, hogy Romániának a jövő évben is szerződést kell kötnie az IMF-fel és az EB-vel. „Érvényes marad mindaz, amit az IMF-fel tárgyaltunk, az én véleményem pedig az, hogy jövő évben, amikor a jelenlegi készenléti jellegű szerződés lejár, kössünk egy másik szerződést az IMF-fel, az EB-vel, mert végül is saját érdekünket szolgálja” – fogalmazott a kormányfő.
Amint arról korábban beszámoltunk, az IMF Erik de Vrijer romániai küldöttségvezető által irányított szakértői csoportja november 6–14. között Bukarestben fog tartózkodni, ahol párbeszédet folytatnak a romániai hatóságok képviselőivel a közelmúlt gazdasági történéseiről, a gazdasági kilátásokról, a fiskális és monetáris politikáról, valamint a strukturális reformokról. Az IMF küldöttségét elkísérik az Európai Bizottság és a Világbank szakemberei is.
Az IMF szeptember végén hagyta jóvá a Romániával megkötött készenléti hitelmegállapodás hatodik felülvizsgálatát, jóváhagyva ezáltal a hetedik hitelrészletet, amelynek értéke 430 millió DST, azaz 513 millió euró a 3,5 milliárd eurós programból. Így 2011 márciusa óta, tehát a megállapodás megkötése óta 3,2 milliárd euróértékű hitel érkezett Romániába. A folyamatban levő hitelmegállapodás készenléti jellegű, a román hatóságok még nem hívták le a rendelkezésre álló finanszírozást. Az IMF-megállapodást az Európai Bizottsággal megkötött hasonló megállapodás egészíti ki, ami 1,4 milliárd euróértékű alapot tesz elérhetővé, a romániai hatóságok viszont csak hívhatják le a hitelrészleteket, ha azok elengedhetetlenek.
„A 2012–2016-os időszakban a nagyon kis jövedelemmel rendelkezők számára progresszív adózási rendszert vezetnénk be, azaz esetükben 8 és 12 százalékra csökkenhetne az adókulcs, míg a legtöbb esetben megmarad a jelenlegi 16 százalékos adókulcs” – jelentette be tegnap Victor Ponta kormányfő, aki néhány részletet árult el a Szociálliberális Unió (USL) csütörtökön nyilvánosságra hozandó kormányprogramjából.
Ponta igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormányprogramba belefoglalják-e a 9 százalékos hozzáadottérték-adót (áfa/TVA) az élelmiszerek esetében, leszögezve azonban, hogy meg kell tárgyalni a nemzetközi pénzügyi partnerekkel azt, hogy az intézkedésnek milyen hatása lesz a költségvetésre. „Igen, de ahogy tudják, a 2013-as költségvetés-tervezetben nagyon világosan be kell mutatni, hogy milyen hatása lesz az intézkedésnek a büdzsére, és a nemzetközi partnereinkkel is tárgyalnunk kell erről” – mondta Ponta.
Mint részletezte, az USL által végzett felmérésekből és tanulmányokból az derül ki, hogy az intézkedés rövid távon, azaz néhány hónap alatt visszaszorítaná a mezőgazdasági termékek feketepiacát, bátorítaná a belföldi termelést, és támogatná a mezőgazdasági ágazat beruházásait. Egyébként a tervek szerint az lenne a procedúra, hogy a kereskedők továbbra is 24 százalékos áfával állítanák ki a számlát, majd a számla alapján visszakapnának 15 százalékot. „Ma mutatom be a kollégáknak a kormányprogramot, mivel Chiţoiu úr (a Ponta-kabinet gazdasági minisztere – szerk. megj.) mellett én vagyok a fő felelős, csütörtökön pedig hivatalosan is bemutatjuk a programot” – közölte Ponta.
Románia euróövezeti csatlakozása kapcsán nincs kőbe késve a 2015-ös évszám – reagált tegnap Victor Ponta miniszterelnök Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének a hétvégi kijelentésére, miszerint – amint arról lapunkban beszámoltunk – szóba se jöhet az euró 2015-re tervezett romániai bevezetése. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e Isărescuval, Ponta megjegyezte, a legtöbb esetben egyet szokott érteni.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.