
2012. november 06., 08:512012. november 06., 08:51
„A pénzügyminisztérium 1,5 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket. A kereslet 4,5 milliárdos volt, tehát háromszoros volt a túljegyzés, háromszor annyi pénz folyt be, mint amenynyit kölcsönözni akartunk, és mindezt 5 százalékért, ahogy Románia soha nem kapott hitelt. Reméljük, hogy idén sikerül 5 százalék alá menni, ami számunkra történelmi csökkenés lenne” – mondta Ponta annak kapcsán, hogy a múlt héten a pénzügyminisztérium 1,5 milliárd eurót vonzott be a külföldi piacokról euróalapú, hétéves lejáratú, valamivel több, mint 5 százalékos hozamú kötvények kibocsátásával. Nagy-britanniai, osztrák és német befektetők vásárolták meg a kötvények felét, míg közel 50 százalékot befektetési alapok menedzserei vettek át.
Ponta ugyanakkor ismét kitért arra, hogy Romániának a jövő évben is szerződést kell kötnie az IMF-fel és az EB-vel. „Érvényes marad mindaz, amit az IMF-fel tárgyaltunk, az én véleményem pedig az, hogy jövő évben, amikor a jelenlegi készenléti jellegű szerződés lejár, kössünk egy másik szerződést az IMF-fel, az EB-vel, mert végül is saját érdekünket szolgálja” – fogalmazott a kormányfő.
Amint arról korábban beszámoltunk, az IMF Erik de Vrijer romániai küldöttségvezető által irányított szakértői csoportja november 6–14. között Bukarestben fog tartózkodni, ahol párbeszédet folytatnak a romániai hatóságok képviselőivel a közelmúlt gazdasági történéseiről, a gazdasági kilátásokról, a fiskális és monetáris politikáról, valamint a strukturális reformokról. Az IMF küldöttségét elkísérik az Európai Bizottság és a Világbank szakemberei is.
Az IMF szeptember végén hagyta jóvá a Romániával megkötött készenléti hitelmegállapodás hatodik felülvizsgálatát, jóváhagyva ezáltal a hetedik hitelrészletet, amelynek értéke 430 millió DST, azaz 513 millió euró a 3,5 milliárd eurós programból. Így 2011 márciusa óta, tehát a megállapodás megkötése óta 3,2 milliárd euróértékű hitel érkezett Romániába. A folyamatban levő hitelmegállapodás készenléti jellegű, a román hatóságok még nem hívták le a rendelkezésre álló finanszírozást. Az IMF-megállapodást az Európai Bizottsággal megkötött hasonló megállapodás egészíti ki, ami 1,4 milliárd euróértékű alapot tesz elérhetővé, a romániai hatóságok viszont csak hívhatják le a hitelrészleteket, ha azok elengedhetetlenek.
„A 2012–2016-os időszakban a nagyon kis jövedelemmel rendelkezők számára progresszív adózási rendszert vezetnénk be, azaz esetükben 8 és 12 százalékra csökkenhetne az adókulcs, míg a legtöbb esetben megmarad a jelenlegi 16 százalékos adókulcs” – jelentette be tegnap Victor Ponta kormányfő, aki néhány részletet árult el a Szociálliberális Unió (USL) csütörtökön nyilvánosságra hozandó kormányprogramjából.
Ponta igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormányprogramba belefoglalják-e a 9 százalékos hozzáadottérték-adót (áfa/TVA) az élelmiszerek esetében, leszögezve azonban, hogy meg kell tárgyalni a nemzetközi pénzügyi partnerekkel azt, hogy az intézkedésnek milyen hatása lesz a költségvetésre. „Igen, de ahogy tudják, a 2013-as költségvetés-tervezetben nagyon világosan be kell mutatni, hogy milyen hatása lesz az intézkedésnek a büdzsére, és a nemzetközi partnereinkkel is tárgyalnunk kell erről” – mondta Ponta.
Mint részletezte, az USL által végzett felmérésekből és tanulmányokból az derül ki, hogy az intézkedés rövid távon, azaz néhány hónap alatt visszaszorítaná a mezőgazdasági termékek feketepiacát, bátorítaná a belföldi termelést, és támogatná a mezőgazdasági ágazat beruházásait. Egyébként a tervek szerint az lenne a procedúra, hogy a kereskedők továbbra is 24 százalékos áfával állítanák ki a számlát, majd a számla alapján visszakapnának 15 százalékot. „Ma mutatom be a kollégáknak a kormányprogramot, mivel Chiţoiu úr (a Ponta-kabinet gazdasági minisztere – szerk. megj.) mellett én vagyok a fő felelős, csütörtökön pedig hivatalosan is bemutatjuk a programot” – közölte Ponta.
Románia euróövezeti csatlakozása kapcsán nincs kőbe késve a 2015-ös évszám – reagált tegnap Victor Ponta miniszterelnök Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének a hétvégi kijelentésére, miszerint – amint arról lapunkban beszámoltunk – szóba se jöhet az euró 2015-re tervezett romániai bevezetése. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e Isărescuval, Ponta megjegyezte, a legtöbb esetben egyet szokott érteni.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.