Ponta fellépne a csalás ellen

Szerinte ugyanakkor ennek az új struktúrának az lenne a szerepe, hogy ne a mostani gyakorlat szerint a kiscégeket, butikokat ellenőrizze, amelyek amúgy is rendesen adóznak, hanem a nagy adócsalások ellen lépjen fel.

Ponta ettől az új hatóságtól az eddigieknél lényegesen nagyobb hatékonyságot vár el. Elmondása szerint a miniszterelnöknek nemcsak arra van lehetősége, hogy koordinálja az adócsalás elleni fellépést, hanem arra is, hogy összehangolja a különböző intézmények tevékenységét. „Mert fontos, hogy a rendelkezésedre álljanak egyebek mellett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) adatai, amikor határon átnyúló pénzmosásról vagy adócsalásról van szó. Ezt pedig nem teheti meg az ANAF vezetője, csakis én, mert jogom van információt kérni valamennyi intézménytől” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: várja Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter vonatkozó javaslatait, ám egy részüket már ismeri, s egyet is ért velük. „Az adócsalás elleni küzdelem terén muszáj előrelépnünk, s ott kell támadnunk, ahol a legnagyobb az adócsalás. (…) Hiába szaladunk száz olyan cég után, amely nem fizetett be egy százlejes számlát, miközben hagyjuk azokat, akik milliókat-milliárdokat nem fizettek be. Ez lenne az ötlet” – mondta Ponta. 

Tíz nap alatt 50 adócsalásgyanú Hargita megyében

Az elmúlt tíz napban mintegy ötven olyan céget azonosítottak a csalásellenes hatóság munkatársai  Hargita megyében, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy különböző összegekkel megkárosították az államkasszát. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmondta, összesen 47 vállalatról van szó, az összeg pedig eléri összesen az 5,8 millió lejt. Az érintett cégeket azzal gyanúsítják, hogy nem fizették be adótartozásaikat vagy az alkalmazottaik béréből egyébként levont egészségbiztosítási, társadalombiztosítási hozzájárulást, illetve a nyugdíjalapba folyósítandó összegeket. Külön kategóriaként említik továbbá azokat a cégeket, amelyek fiktív dokumentumokkal „szépítettek” könyvelésükön. Az államkaszszát egyébként a legnagyobb mértékben két maroshévízi cég károsította meg, egyik esetében a rendőrség közlése szerint a 2002–2011 között felgyűlt összeg közel 1 millió lej, a másik pedig 2007–2010 között 2,5 millió lej értékű kárt okozott. Ezeket az ügyeket az ügyészség veszi át, a rendőrség csalásellenes osztályának a szakemberei pedig folytatják az ellenőrzéseket.