
2013. február 19., 07:042013. február 19., 07:04
Szerinte ugyanakkor ennek az új struktúrának az lenne a szerepe, hogy ne a mostani gyakorlat szerint a kiscégeket, butikokat ellenőrizze, amelyek amúgy is rendesen adóznak, hanem a nagy adócsalások ellen lépjen fel.
Ponta ettől az új hatóságtól az eddigieknél lényegesen nagyobb hatékonyságot vár el. Elmondása szerint a miniszterelnöknek nemcsak arra van lehetősége, hogy koordinálja az adócsalás elleni fellépést, hanem arra is, hogy összehangolja a különböző intézmények tevékenységét. „Mert fontos, hogy a rendelkezésedre álljanak egyebek mellett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) adatai, amikor határon átnyúló pénzmosásról vagy adócsalásról van szó. Ezt pedig nem teheti meg az ANAF vezetője, csakis én, mert jogom van információt kérni valamennyi intézménytől” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: várja Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter vonatkozó javaslatait, ám egy részüket már ismeri, s egyet is ért velük. „Az adócsalás elleni küzdelem terén muszáj előrelépnünk, s ott kell támadnunk, ahol a legnagyobb az adócsalás. (…) Hiába szaladunk száz olyan cég után, amely nem fizetett be egy százlejes számlát, miközben hagyjuk azokat, akik milliókat-milliárdokat nem fizettek be. Ez lenne az ötlet” – mondta Ponta.
Az elmúlt tíz napban mintegy ötven olyan céget azonosítottak a csalásellenes hatóság munkatársai Hargita megyében, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy különböző összegekkel megkárosították az államkasszát. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmondta, összesen 47 vállalatról van szó, az összeg pedig eléri összesen az 5,8 millió lejt. Az érintett cégeket azzal gyanúsítják, hogy nem fizették be adótartozásaikat vagy az alkalmazottaik béréből egyébként levont egészségbiztosítási, társadalombiztosítási hozzájárulást, illetve a nyugdíjalapba folyósítandó összegeket. Külön kategóriaként említik továbbá azokat a cégeket, amelyek fiktív dokumentumokkal „szépítettek” könyvelésükön. Az államkaszszát egyébként a legnagyobb mértékben két maroshévízi cég károsította meg, egyik esetében a rendőrség közlése szerint a 2002–2011 között felgyűlt összeg közel 1 millió lej, a másik pedig 2007–2010 között 2,5 millió lej értékű kárt okozott. Ezeket az ügyeket az ügyészség veszi át, a rendőrség csalásellenes osztályának a szakemberei pedig folytatják az ellenőrzéseket.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.