2013. február 19., 07:042013. február 19., 07:04
Szerinte ugyanakkor ennek az új struktúrának az lenne a szerepe, hogy ne a mostani gyakorlat szerint a kiscégeket, butikokat ellenőrizze, amelyek amúgy is rendesen adóznak, hanem a nagy adócsalások ellen lépjen fel.
Ponta ettől az új hatóságtól az eddigieknél lényegesen nagyobb hatékonyságot vár el. Elmondása szerint a miniszterelnöknek nemcsak arra van lehetősége, hogy koordinálja az adócsalás elleni fellépést, hanem arra is, hogy összehangolja a különböző intézmények tevékenységét. „Mert fontos, hogy a rendelkezésedre álljanak egyebek mellett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) adatai, amikor határon átnyúló pénzmosásról vagy adócsalásról van szó. Ezt pedig nem teheti meg az ANAF vezetője, csakis én, mert jogom van információt kérni valamennyi intézménytől” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: várja Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter vonatkozó javaslatait, ám egy részüket már ismeri, s egyet is ért velük. „Az adócsalás elleni küzdelem terén muszáj előrelépnünk, s ott kell támadnunk, ahol a legnagyobb az adócsalás. (…) Hiába szaladunk száz olyan cég után, amely nem fizetett be egy százlejes számlát, miközben hagyjuk azokat, akik milliókat-milliárdokat nem fizettek be. Ez lenne az ötlet” – mondta Ponta.
Az elmúlt tíz napban mintegy ötven olyan céget azonosítottak a csalásellenes hatóság munkatársai Hargita megyében, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy különböző összegekkel megkárosították az államkasszát. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmondta, összesen 47 vállalatról van szó, az összeg pedig eléri összesen az 5,8 millió lejt. Az érintett cégeket azzal gyanúsítják, hogy nem fizették be adótartozásaikat vagy az alkalmazottaik béréből egyébként levont egészségbiztosítási, társadalombiztosítási hozzájárulást, illetve a nyugdíjalapba folyósítandó összegeket. Külön kategóriaként említik továbbá azokat a cégeket, amelyek fiktív dokumentumokkal „szépítettek” könyvelésükön. Az államkaszszát egyébként a legnagyobb mértékben két maroshévízi cég károsította meg, egyik esetében a rendőrség közlése szerint a 2002–2011 között felgyűlt összeg közel 1 millió lej, a másik pedig 2007–2010 között 2,5 millió lej értékű kárt okozott. Ezeket az ügyeket az ügyészség veszi át, a rendőrség csalásellenes osztályának a szakemberei pedig folytatják az ellenőrzéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok